Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
alkalmazhatóság kritériumának. Bármelyik szabadalmazhatósági feltétel hiányzik is, a megoldás nem szabadalmazható. A találmány fogalmát a törvény nem adja meg. Találmánynak lehet tekinteni a feltalálásnak - nem a felfedezésnek - nevezett tevékenység eredményeként előállt, szokásostól eltérő, ötletes, műszaki vonatkozású szellemi alkotást. Bizonyos egyszerűsítéssel azt lehet mondani, hogy a találmány maga a műszaki alkotás, a szabadalom pedig az ezt védő jog. Tehát a felfedezés nem találmány, miután nem alkotás, mert valamely a természetben létező ténynek, illetve törvényszerűségnek a felismerése - tehát a felfedezés - nem tartalmazza a felismerés gyakorlatbani alkalmazását. 1.4.2. Az újdonság Szí. 2. § Új a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta. (az Szt. 2. §-ához) Vr. 1. § A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált (pl. nyomtatványi közzététel vagy nyilvános gyakorlatbavétel révén). Tekintettel arra, hogy a szabadalmi bejelentések elbírálásánál döntő mértékben az újdonság mérlegelésétől függ a szabadalom engedélyezése, ezért az újdonsággal, nyilvánosságra jutással részletesebben kell foglalkozni. A szabadalmazhatóságnak egyik elengedhetetlen feltétele a megoldás újdonsága. Csak olyan műszaki megoldásra adható szabadalom, amely az egész emberi társadalom műszaki ismereteinek állományát gazdagítja. Az OTH-hoz bejelentett megoldás akkor tekinthető újnak, ha az a bejelentési, módosítási, uniós vagy kiállítási elsőbbség napja előtt még nem került nyilvánosságra, és annak megvalósítására szakember kellő útmutatást nem kapott. Hatályos törvényünk az újdonságot abszolút értelemben - tehát világviszonylatban - követeli meg, vagyis teljesen közömbös az újdonság megítélésénél az a körülmény, hogy a nyilvánosságra jutás belföldön vagy külföldön történt. A nyilvánosságra hozatal nyelve is közömbös, az történhet nálunk kevésbé ismert - pl. japán - nyelven is. Itt kell megjegyezni, hogy az Szt. a korábbi szabadalmazás igényrontó hatását úgy értékeli, mint a szabadalmi oltalomból kizárást eredményező okot, nem pedig mint újdonságrontó tényt. 32
