Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
nyékét tesznek kötelezővé, míg a részletkérdésekben engedélyeznek eltéréseket. A nemzetközi együttműködés akkor kapott nagyobb szervezettséget, amikor 1970-ben megalakult a Szellemi Tulajdon Világszervezete szakosított ENSZ szervezetként. Ennek a szervezetnek voltak ugyan elődei, de azok nem fogták át ilyen teljességgel a világ szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalait. Ez a szervezet fogja át a szellemi tulajdonnal foglalkozó 27 uniót, kezdeményezi ezek állandó fejlesztését az igényektől függően. A legfőbb célja a Szellemi Tulajdon Világszervezetének, hogy harmonizálja a jogszabályokat az egyes szakterületeken, elsősorban a szabadalmi- és védjegyterületeken az egyes országok között. Ezek a harmonizációs tárgyalások messze vannak még a befejezéstől, de vannak biztató jelei annak, hogy az álláspontok közelednek. A nemzetközi együttműködés további célja az iparjogvédelmi eljárások egyszerűsítése. Az iparjogvédelem bármely területén előnyt jelent, ha az országonkénti bejelentés helyett közös bejelentést lehet tenni, és ezekhez a bejelentésekhez egyetlen közös vizsgálat készül, vagy közös a regisztrálás. Eredményesen működnek már ilyen közös bejelentési és vizsgálati rendszerek, amelyek olcsóbbá teszik a bejelentést több országba. Számos regionális iparjogvédelmi szervezet alakult, amely közös bejelentési, vizsgálati és engedélyezési rendszert működtet és az engedélyezési eljárás eredményét a tagországok hasznosítják. Erre kiváló példa az Európai Szabadalmi Hivatal, amelynél 17 európai országra lehet szabadalmat kérni. Nemcsak közös eljárásra van példa, hanem regionális szabadalomra, védjegyre stb., ahol ezek egy adott területre érvényesek egyenkénti nemzeti jóváhagyás nélkül. Amennyiben a harmonizációs tárgyalások sikerrel zárulnak, a közös bejelentési és vizsgálati rendszerek kiszélesednek, esély van arra, hogy egyetlen bejelentéssel akár az egész világra lehessen szabadalmat, védjegyet stb. szerezni. Még az sem lehetetlen, hogy valamikor realitássá válik az a fogalom, amely ma még csak újságírói képzelgés: a „világszabadalom”. Visszatérve a valóság talajára: ez ma még nem létezik. Az viszont realitás, hogy az együttműködési lehetőségek egyre inkább szélesednek. A bevezetésnek nem célja, hogy ismertesse a részleteket. Az itt felvett címszavakról bőséges tájékoztatást kapnak az olvasók a könyv egyes fejezeteiben. Az Iparjogvédelmi Kézikönyv legutóbbi kiadása óta Magyarországon is nagyot fordult a világ. A szocialista világ összeomlásával teret nyert a valódi piacgazdaság, a szocialista piac kényelmes melegágya helyébe valódi piaci verseny lépett. A piacgazdaságban mind a szabadalmaknak, mind a védjegyeknek jelentősebb szerepe van, mint a szocialista gazdaságban. A szocialista gazdaságban, a felülről irányított mechanizmusban a verseny szerepe elhanyagolható, hiszen 28
