Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
az ezekkel kapcsolatos jogszabályokkal, engedélyeztetési eljárásokkal foglalkozik. Ezek a kategóriák sem függetlenek teljesen egymástól, így, ha önmagukban ismertethetők is, nem lehet eltekinteni ezek összefüggéseinek ismeretétől. így pl. a szabadalom és a használati minta egymásba alakítható, de vannak átjárási lehetőségek az ipari minta és a használati minta között is. így egy iparjogvédelmi szakembernek tisztában kell lennie az egyes iparjogvédelmi kategóriákkal egyenként is, összefüggéseiben is. A fentebb említett iparjogvédelmi jogszabályok a polgári jog speciális területét képezik. Amennyiben valamilyen speciális esettel kapcsolatban a szabadalmi vagy egyéb iparjogvédelmi törvények vagy rendeletek nem intézkednek, a polgári jog általános rendelkezései lépnek be. Az iparjogvédelem területét érintik a polgári jog olyan speciális területei, mint a versenyjog vagy a származás- és eredetmegjelöléssel kapcsolatos jogok. Ezekről a speciális területekről is szó esik a könyvben. Az egyes iparjogvédelmi kategóriákkal, azok történetével, jelenleg érvényes jogszabályaival a könyv részletesen foglalkozik. Ami azonban feltűnő, hogy ezek a kategóriák nem azonos múltra tekintenek vissza. A szabadalom a fejlett országokban néhány száz (már Magyarországon is közel száz) évre tekint vissza, csaknem hasonló múltra tekintenek vissza a védjegyek is, míg más iparjogvédelmi formák, pl. a mikroelektronikai félvezetők topográfiája, alig évtizedesek. Ebből az derül ki világosan, hogy a technika és a világkereskedelem fejlődése állandóan mozgásban, fejlődésben tartja az iparjogvédelmet is. Egy ideig megoldható a fejlődés azonos jogi kategória megfelelő alkalmazásával. így például a szabadalmi rendszert évszázadokkal ezelőtt elsősorban mechanikus találmányokhoz alakították ki, az egész jogrendszer ezt célozta meg, fogalomrendszere ebből alakult ki. Amikor a múlt század végén a szintetikus kémia - elsősorban a szintetikus festékek, majd a szintetikus gyógyszerek megjelenésével - robbanásszerű fejlődésnek indult, a szabadalmi rendszert adaptálni kellett a kémiai eljárásokhoz és termékekhez. Ekkor nemcsak a fogalomrendszert kellett kiegészíteni és átalakítani, hanem a szabadalmi rendszert is be kellett illeszteni a vegyipar és gyógyszeripar védővám rendszerébe, és meg kellett alkotni a termékoltalmi tilalom fogalmát. A kémia mellé új szabadalmi kategóriaként belépett a biológia. Mindaddig, amíg a „klasszikus” biológia keretén belül maradtak a biológiai iparok, a kémia már kialakult szabadalmi joggyakorlatát lehetett alkalmazni viszonylag csekély átalakítással. Amikor azonban a rekombináns DNS technikával a biológia már az élet öröklődő anyagába be tudott avatkozni, újabb kihívással kellett szembenézni a szabadalmi jognak, amelyet ezen a szinten már morális problémák is súlyosbítottak. A villamossággal kapcsolatos találmányok a mechanikai szabadalmak joggyakorlatából indultak ki és fejlődtek tovább. Az elektronikai jellegű találmányok 20
