Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés
elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy bejelentését az unióhoz tartozó többi országban megtegye. Ez az elsőbbségi jog azt jelenti, hogy e későbbi bejelentések elsőbbségi napjának jogi fikcióval az első, avagy alapbejelentés megtételének napját tekintik. Következésképpen:- az alapbejelentés elsőbbségét élvező későbbi külföldi bejelentések elsőbbséget élveznek az alapbejelentés bejelentési napját követően tett, azonos tárgyú többi bejelentéssel szemben, mivel az azonos tárgyú bejelentéseket az őket megillető elsőbbségi időpontok szerint rangsorolják, s ezáltal a korábbi - uniós - elsőbbséget élvező bejelentés kizárja az elsőbbségi napot követően tett bejelentésekre történő oltalomszerzést;- az alapbejelentés napja határozza meg az elsőbbségi időpontot, vagyis azt az időpontot, amelyre vetítve történik az oltalmazhatóság vizsgálata (ez különösen a szabadalmi újdonságvizsgálat szempontjából lényeges, a technika állásának meghatározásakor), ami azzal jár, hogy az alapbejelentés napja utáni publikáció, gyakorlatbavétel, védjegyhasználat stb. már nem zárhatja ki az oltalomszerzést (pl. szabadalmi ügyekben nem lehet újdonságrontó);- az elsőbbségi időpont után az oltalommal szemben nem lehet semmiféle korlátozó ellenjogot (pl. előhasználati jogot) szerezni. Összefoglalva: az uniós elsőbbség alapján az első avagy alapbejelentés benyújtási napját tekintik az unióhoz tartozó többi államban - az előírt határidőn belül - tett bejelentésekre irányadó elsőbbségi időpontnak, és ennélfogva a bejelentés, amelyet az irányadó határidők megtartásával tesznek, nem érvényteleníthető, az ilyen bejelentés alapján történő oltalomszerzés nem tagadható meg az időközben bekövetkezett tények (pl. másik bejelentés vagy publikáció) következtében, és e tények révén harmadik személy javára jog nem keletkezhet. Az uniós elsőbbségi jog gyakorlásakor a következőket kell figyelembe venni: ba) Az elsőbbségi joggal csak az unió hatálya alá tartozó személyek élhetnek. Ez áll a bejelentő jogutódjára is. Az unió hatálya alá tartozók körét az a) pont ismerteti a nemzeti elbánás elvével kapcsolatban. Az elsőbbségi jog átruházható az unió hatálya alá tartozó bármely személyre, mégpedig az alapbejelentés átruházása nélkül is. Átruházható az elsőbbségi jog több különböző személyre is az unió különböző országaira vonatkozóan. bb) Elsőbbségi jog az unióhoz tartozó országok valamelyikében tett bejelentésre alapozható, feltéve, hogy e bejelentés szabályszerű hazai bejelentésnek számít. Az adott ország nemzeti jogszabálya határozza meg, mi minősül ilyen bejelentésnek. Az unió országai között kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésnek megfelelően tett bejelentés is szabályszerű hazai bejelen-209
