Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés

ménynek az aláírása nyitotta meg 1883-ban. A Párizsi Uniós egyezmény „köré” azóta ún. mellékegyezmények egész hálózata épült ki. A nemzetközi jogfejlődés legújabb tendenciája pedig az 1970-es évek óta jelentkezik: az univerzális megállapodások mellett, azokat kiegészítve regionális és - ismét - kétoldalú nemzetközi szerződések jöttek létre. A regionális iparjogvédelmi integrációk gazdaságilag megközelítően azonos fejlettségű országok tekintetében egysége­sítik a szabályozást és könnyítik meg a jogszerzést. Az iparjogvédelem nemzetközi (vagyis állam-, illetőleg kormányközi) sza­bályozása tehát három szinten, háromféle módon valósul meg: egyrészt egye­temes, sokoldalú (univerzális, multilaterális), másrészt regionális, harmadrészt kétoldalú (bilaterális) nemzetközi szerződések útján. Ahol e szerződések nem rendelkeznek a külföldi elemet tartalmazó ipaijogvédelmi jogviszonyok meg­ítéléséről, ott a nemzetközi magánjog megfelelő kapcsoló, utaló szabályai által felhívott nemzeti jogrendszer iparjogvédelmi vagy egyéb jogszabályait kell alkalmazni. A következőkben a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés jogi kereteit az előzőekben vázolt rend szerint tekintjük át. 8.2. Univerzális iparjogvédelmi együttműködés 8.2.1. A Szellemi Tulajdon Világszervezete A nemzetközi iparjogvédelmi és szerzői jogi együttműködés központi szer­vezete a Szellemi Tulajdon Világszervezete; az általa igazgatott nemzetközi szerződések határozzák meg ennek az együttműködésnek a szabályait. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének története 1883-ig és 1886-ig, vagyis az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó Párizsi Uniós Egyezmény, illetve az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény létre­jöttéig nyúlik vissza. Mindkét egyezmény rendelkezett nemzetközi iroda, titkárság felállításáról: ezek 1893-ban egyesültek és azóta működnek külön­böző közös nevek alatt. A Szellemi Tulajdon Világszervezete végül a szellemi tulajdon oltalmára alakult Egyesült Nemzetközi Iroda (francia nyelvű rövidí­téssel: IRPI) jogutódjaként alakult meg. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének angol és francia nyelvű elnevezése és rövidítése a következő: World Intellectual Property Organization, WIPO; Organisation Mondiale de la Propriété Intellectuelle. A Világszervezet léte­sítéséről szóló egyezményt 1967. július 14-én írták alá Stockholmban; az egyez­mény 1970-ben lépett hatályba és a szervezet is ekkor kezdte meg működését. Az egyezményt 1979-ben módosították. 198

Next

/
Thumbnails
Contents