Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 2. Bírósági útra tartozó szabadalmi jogviták

(2) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha az OTH előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

Bvr. 8. § (1) Amennyiben a fél a bírósági eljárás során az oltalmi kört bővítő értelemben módosítja, a bíróság az eljárást megszünteti és az ügyet az OTH-hoz új eljárásra utalja vissza.

(2) Az oltalmi kör bővítő értelmű módosítását tartalmazó beadványt a bírósági eljárás során is be lehet nyújtani az OTH-nál, amely arról a bíróságot értesíti. A bíróság ebben az esetben az (1) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely az OTH előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi az OTH-hoz.

A bíróság előtt folyó nemperes szabadalmi ügyekben az Országos Találmányi Hivatal, vagyis a sérelmesnek tartott határozatot hozó hatóság nem vesz részt.

A Pp.-nek a peres eljárásra vonatkozó szabályai viszonylag csekély kivétellel érvényesülnek a bíróság előtti szabadalmi ügyekben. A nemperes eljárást befejező határozat - végzés alakjában - érdemi rendelkezést tartalmaz, amelyhez az anyagi jogerő hatásai fűződnek.

Az ipaijogvédelmi nemperes eljárások (köztük a szabadalmi ügyek) az úgynevezett különleges polgári eljárások közé tartoznak. Ebből következik, hogy ezeknél nem vehetők figyelembe más különleges eljárásoknak a Pp. általános szabályaitól eltérő rendelkezései. Nem érvényesülnek a közigazgatási perek külön szabályai (Pp. XX. fejezet) sem.

A nemperes eljárásokban a bíróság rendszerint tárgyaláson kívül határoz. A szabadalmi ügyekben viszont, általános szabály szerint, tárgyalást tart, mert a döntés alapjául szolgáló tényállás felderítésére, a bizonyítás felvételére, az érvényesített jogok meghatározására leginkább az eljárási garanciákkal körülbástyázott tárgyalási szakban van kedvező lehetőség. Ha pedig az eljárásban ellenérdekű fél is szerepel, a kontradiktórius (szóváltó) jelleg is a tárgyaláson bontakozhat ki a maga teljességében.

Tárgyaláson kívüli döntés akkor hozható, ha az ügy az iratok alapján elbírálható, esetleg az iratok kiegészítése, az érdekeltek írásbeli nyilatkozatainak beszerzése és kölcsönös megismertetése után.

Az ügyfelet - kérelmére - meg kell hallgatni. Biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy azok a felek, akiknek az írásbeli nyilatkozat megtétele nehézséget okoz, vagy a jogaik helyes érvényesítése végett tájékoztatásra van szükségük, közvetlenül az eljáró bírósághoz fordulhassanak.

A tárgyaláson való elbírálásra egyébként - a bíróság belátása szerint - az eljárás folyamán bármikor át lehet térni, ezután azonban tárgyaláson kívüli elbírálásra már többé - az elsőfokú eljárásban - nem lehet visszatérni.

151