Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
pontjainak meghatározásait, és a^bíróságnak,-illetve- hatóságnak- -kell megítélnie, hogy a felek által megfogalmazott értei mezesek, közül melyik helyes Ha az igényponti jellemzők eltérő értelmezésében a bíróság vagy hatóság saját szakértelme alapján nem tud dönteni, akkor a leírás értelmezése ügyében megkeresheti az OTH-t szakvélemény kérése céljából. A szabadalmi leírást értelmező szakvéleményt tehát az OTH csak bíróság vagy hatóság (minisztérium, szabálysértési hatóság) megkeresése alapján ad. Az ellenérdekű felek azonban a bírósági vagy egyéb hatósági eljárás során indítványozhatják azt, hogy az eltérő értelmezések megjelölésével az eljáró hatóság kéijen szakvéleményt (leírás értelmezést) az OTH-tól. A bíróság (egyéb hatóság) akkor is kérhet az OTH-tól szakvéleményt, ha ezt valamelyik fél ellenzi. A szakvéleményt kérő szervnek pontosan meg kell jelölnie, hogy mj- - lyen igényponti jellemzők meghatározásánál van vita, és a felek milyen értelmezéseket terjesztettek elő. A szakvéleményt kérő szervnek azt is meg kell jelölnie, hogy milyen jogvitai jYHjazás, hi tódig stb.) keretében kéri a szak-, véleményt. Ugyanis a szabadalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termekben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel, vagy a szabadalmas, illetőleg a feltaláló által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. Ebben az esetben az igényponti jellemzőket „kiterjesztve” kell értelmezni, illetve a1kalmaznMc5íí~'az~ekviválenciaelyet isv Mis a" helyzet a bifórlÍs(^niattriildűStt perek során kért értelmezés esetén. Ilyen esetben az igénypontokat nem lehet „kitérje s z tv e” érteim ez ni. A szabadalmi oltalom terjedelmét a főigénypontban megadott jellemzők határozzák meg. Csak az valósítja meg az oltalom alatt álló találmányinak^ a főigénypont tárgyi körében és jellemző részében foglalt valamennyi jellemzőt együttesen alkalmazza. A szakvéleményt kérőnek a kérelemben nem azt kell kérdeznie, hogy az igénypont ráolvasható-e a per tárgyát képező megoldásra, hanem azt, hogy a vitatott igényponti jellemzők javasolt értelmezéseit illetően mi az OTH álláspontja. Nem tartozik az értelmezés körébe, hogy milyen legyen a díjazás, vagy annak megállapítása, hogy az alperes bitorolja-e a felperes szabadalmát. Ha a megkeresés nem az értelmezés körébe jartozó kérdésekre vonatkozik, az OTH a szakvéleménykérőt felkéri határozott érteimezesTIcérdések feltételére, mert ezek hiányában nem tud szakvéleményt adni. Az Szí. ’ 56. §-a értelmében az OTH nem adhat szakvéleményt a magánszemélytől érkező beadványra.
