Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

nem pótolja, az OTH a kérelmet elutasítja. Itt kell megjegyezni, hogy az OTH kifogásolja azt a kérelmet is, ameíy több szabadalomra vonatközflUTTyéTr" esetben a keréTmezónek választania kell, hogy a már megjelölt szabadalmak közük melyik szabadalüffimál szemben kéri a nemleges megállapítást. A kérelmezőnek érdeke fűződik annak "megállapításához, hogy saját megoldása nem ütközik az általa megjelölt szabadalomba. A megjelölt szabadalom jogosultjának viszont ellenkező az érdeke. így véleménye is legtöbb esetben eltér a kérelmező véleményétől. Ebből eredően az eljárás keretében mindkét fél érvényesítheti álláspontját. Ez úgy történik, hogy az OTH a szabályszerű kérelmet és mellékleteit határidő kitűzésével nyilatkozattétel céljából a szabad aim as részére kiadja. A nyilatkozattétel nem kötelező, különösképpen akkor, amikor a szabadalmas is meg van győződve arról, hogy a kérelmezői megoldás nem ütközik a szabadalomba. Ellenkező esetben a szabadalmasnak nyilatkoznia kell, mert érveivel, bizonyítékaival megalapozhatja a kérelem elutasítását. A nyilatkozatban kérni kell a kérelem elutasítását, és rá kell mutatni arra, hogy a kérdéses^ szabadalom főigénypontjának (főigénypontjainak) valamennyi jellemzője maradék nélkül megtalálható a kérelmezői megoldásnál. Külön részletesen kell tárgyalni azokat az igényponti jellemzőket, amelyek daplánXkérelmező állítja, hogy megoldása nem tartozik a szabadalom oltalmiakőrébe. Nincs értelme annak, és egyúttal felesleges az, ha a szabadalmas nyilatkozatában az Országos Találmányi Hivatalt az ütközés megállapítására kéri („pozitív megállapítás kérése”)- Ugyanis az ütközés államigazgatási eljárásbanvaló megállapítása a bírósági útra tartozó szabadalombitorlási per jogkérdésének az előzetes elbírálását jelentené, ez pedig a bírósági döntési jogkört érintené.

Ha a szabadalmas nyilatkozatának másolatát is az OTH-hoz küldte be, akkor azt a tanács a kérelmezőnek megküldi. Szükséges esetben az iratváltás megismétlődhet. Ha a tanács az iratok, nyilatkozatok, észrevételek áttanulmányozása után úgy találja, hogy bizonyos kérdések még nem tisztázódtak, így azok megvilágításra, magyarázatra szomInak7~akkor meghallgatásra hívhatja níeg~á kérelniezőrés a szabadalmast.

Az álláspontok tisztázása után a hivatal a kérelmezőt és a szabadalmast szóbeli tárgyalásra meghívja. A felek a kitűzött tárgyalás elhalasztását megfelelő indokolással kérhetik. Felesleges időhúzási szándék (nem megfelelő indok) esetén az OTH elutasítja a halasztási kérelmet, és a tárgyalást a kitűzött napon megártja. Ha a tárgyalásról valamelyik fél távol marad és azt előzetesen nem közölték, a tanács a tárgyalást megtarthatja. A tárgyalást akkor is megtarthatja a tanács, ha a felek egyike sem jelenik meg a kitűzött napon. Ebben az esetben a rendelkezésre álló adatok alapján jár el, és hozza meg érdemi határozatát. A tanács a nemleges megállapítási eljárásban határo-137