Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

megvalósításához. Ez - egy legközelebb álló megoldás esetén - annak a vizsgálatát igényli, hogy abból a bejelentés tárgyának megvalósításához szükséges összes nélkülözhetetlen intézkedés egyértelműen megismerhető-e a szakember számára, több legközelebb álló megoldással kapcsolatban pedig a körülmény vizsgálandó, hogy a bejelentés tárgya jellemzőinek, vagy jellemző csoportjainak külön-külön megismerhetősége elegendő útmutatást adott-e a bejelentésben foglalt megoldás egészének megvalósításához. Kétes esetekben, amikor a bejelentés tárgya - mint megoldás - addíciónak, aggregációnak, átvitelnek, anyaghelyettesítésnek, többszörözésnek, ekvivalensnek, alak- és/vagy méretváltoztatásnak, optimumkeresésnek tűnik, az kerül mérlegelésre, hogy fűződik-e a megoldáshoz olyan új, előnyös hatás, ami az előzetes ismeretek alapján nem volt várható. Ha igen, akkor igazoltnak tekinthető, hogy a megtett intézkedések nem kézenfekvők szakemberek számára, és a megoldás újdonsága megállapítható.

Ha a főigénypont által meghatározott megoldás nem mutatkozik újnak (egy vagy több olyan feltárt anterioritás van, ami a főigényponti jellemzőket kimenti), akkor az aligénypontok bevonásával végzik az elemző vizsgálatot. A feladat megoldása szempontjából nélkülözhető jellemzőket figyelmen kívül hagyják. Amennyiben a megoldás újdonsága a főigénypont szerinti vizsgálat alapján megállapítható, az aligénypontok újdonságának vizsgálatára nincs szükség. Amennyiben az OTH az újdonság vizsgálat eredményeként az oltalmazni kívánt terület egészére, vagy egy részére nézve az újdonság hiányát állapította meg, a bejelentőt nyilatkozattételre és adott esetben hiánypótlásra hívja fel. Az újdonságrontónak tartott nyomtatványok szövegrészeire és ábráira való hivatkozással rámutat, hogy a technika állása miért és milyen mértékben gátolja a szabadalmazhatóságot.

h) A haladó jelleg vizsgálata

A haladó jelleg vizsgálatának feladata annak a megállapítása, hogy a találmány az elsőbbségi időpontban kielégítette-e a szabadalmazhatósági feltételként szabott haladó jelleget. A törvény a haladó jelleg kritériumát a szükséglet kielégítésével hozza kapcsolatba. A vizsgálat kiinduló lépése annak tisztázása, hogy a találmány a szükségletkielégítés oldaláról nézve megoldatlan feladatot old-e meg, vagy a feladatnak az eddigieknél előnyösebb megoldására irányul-e. Ha egy bejelentésbe több találmányt foglaltak, a haladás követelményének mindegyikére nézve fenn kell állnia. Ha a bejelentő állításai önmagukban nem tűnnek meggyőzőnek az előnyös hatás(ok) fellépését illetően, az OTH megkövetelheti a bejelentő által jelzett előnyök elméleti valószínűsítését, illetve bekövetkezésének tényleges igazolását.

122