Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

megvalósításához. Ez - egy legközelebb álló megoldás esetén - annak a vizs­gálatát igényli, hogy abból a bejelentés tárgyának megvalósításához szük­séges összes nélkülözhetetlen intézkedés egyértelműen megismerhető-e a szak­ember számára, több legközelebb álló megoldással kapcsolatban pedig a kö­rülmény vizsgálandó, hogy a bejelentés tárgya jellemzőinek, vagy jellemző csoportjainak külön-külön megismerhetősége elegendő útmutatást adott-e a bejelentésben foglalt megoldás egészének megvalósításához. Kétes esetekben, amikor a bejelentés tárgya - mint megoldás - addíciónak, aggregációnak, átvitelnek, anyaghelyettesítésnek, többszörözésnek, ekvivalensnek, alak- és/vagy méretváltoztatásnak, optimumkeresésnek tűnik, az kerül mérlegelésre, hogy fűződik-e a megoldáshoz olyan új, előnyös hatás, ami az előzetes ismeretek alapján nem volt várható. Ha igen, akkor igazoltnak tekinthető, hogy a megtett intézkedések nem kézenfekvők szakemberek számára, és a megoldás újdonsága megállapítható. Ha a főigénypont által meghatározott megoldás nem mutatkozik újnak (egy vagy több olyan feltárt anterioritás van, ami a főigényponti jellemzőket ki­menti), akkor az aligénypontok bevonásával végzik az elemző vizsgálatot. A feladat megoldása szempontjából nélkülözhető jellemzőket figyelmen kívül hagyják. Amennyiben a megoldás újdonsága a főigénypont szerinti vizs­gálat alapján megállapítható, az aligénypontok újdonságának vizsgálatára nincs szükség. Amennyiben az OTH az újdonság vizsgálat eredményeként az oltalmazni kívánt terület egészére, vagy egy részére nézve az újdonság hiányát állapította meg, a bejelentőt nyilatkozattételre és adott esetben hiány­pótlásra hívja fel. Az újdonságrontónak tartott nyomtatványok szövegré­szeire és ábráira való hivatkozással rámutat, hogy a technika állása miért és milyen mértékben gátolja a szabadalmazhatóságot. h) A haladó jelleg vizsgálata A haladó jelleg vizsgálatának feladata annak a megállapítása, hogy a talál­mány az elsőbbségi időpontban kielégítette-e a szabadalmazhatósági feltétel­ként szabott haladó jelleget. A törvény a haladó jelleg kritériumát a szük­séglet kielégítésével hozza kapcsolatba. A vizsgálat kiinduló lépése annak tisz­tázása, hogy a találmány a szükségletkielégítés oldaláról nézve megoldatlan feladatot old-e meg, vagy a feladatnak az eddigieknél előnyösebb megoldá­sára irányul-e. Ha egy bejelentésbe több találmányt foglaltak, a haladás követelményének mindegyikére nézve fenn kell állnia. Ha a bejelentő állí­tásai önmagukban nem tűnnek meggyőzőnek az előnyös hatás(ok) fellé­pését illetően, az OTH megkövetelheti a bejelentő által jelzett előnyök elméleti valószínűsítését, illetve bekövetkezésének tényleges igazolását. 122

Next

/
Thumbnails
Contents