Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

alkalommal határozatlan névelővel vagy névelő nélkül kell feltüntetni. A to­vábbiakban ezen jellemzőket határozott névelővel kell ellátni. Valamely termék (berendezés, készülék, eszköz, kapcsolási elrendezés stb.) jellemezhető az igénypontban szerkezeti elrendezésével, kialakításával, struk­túrájával, mértani jellemzőjével, anyagi minőségével, összetételével, a ter­méket alkotó alkatrészek megadásával, kapcsolatával, egymáshoz való il­leszkedésükkel. Tömören megfogalmazva, a termékre vonatkozó oltalmi igény­ben azt kell igénypontba foglalni, hogy „mi miből áll, és hogyan, hová kapcsolódik”. Általában elfogadható az a szabály, hogy a terméket „hideg” állapotában (energiamentesen), megmérhető, észlelhető adataival kell jelle­mezni. Az eljárásra vonatkozó oltalom tárgyalásakor először meg kell határozni az eljárás fogalmát. Eljárás a kitűzött feladatnak az a megoldása, amely meg­határozott intézkedések sorozatából áll és ezen intézkedéssorozatokat az határozza meg, hogy milyenek maguk az intézkedések; mi a meghatározott időbeli sorrendjük; mik az adott, illetve az ember által létrehozandó környezeti feltételek; mik a választott közreható eszközök. így eljárás lehet: termék előállítása, mérés, ellenőrzés, vezérlés, szabályozás, üzemeltetés, szerelés stb. Valamely műszaki eljárás úgy jellemezhető tehát, hogy meghatározzuk az eljárás időben egymás után következő, vagy egyidejű lépéseit, műszaki intézkedéseit, az ennek során felhasznált eszközöket, az ún. közreható eszközöket és a környezeti adatokat. Valamely eljárás azzal jelle­mezhető az igénypontban, hogy megadjuk az eljárást alkalmazó ember által megtett intézkedéseket, a szükséges üzemi viszonyokat (nyomás, hőmérséklet, idő) és szükség szerint a felhasznált eszközöket. Azt, hogy az eljárási igény­pont emberi intézkedéssorozatot képez le, aláhúzza az az eljárási igénypont­szerkesztési szabály is, hogy az intézkedéseket (jellemzőket) többes szám első személyű igealakban kell megadni az igénypontban. Megemlíthetjük, hogy ha az időben egymás után következő emberi manuális intézkedéseket lehet automatikusan, gépi úton is elvégezni, ez korántsem záija ki, hogy eljárási jellemzőkkel határozzuk meg az oltalmi igényt. 1.11.4.3. A rajzok Külön foglalkozunk a rajzok elkészítésének szabályaival, amelyek logikai­lag a leírás leíró részének kiegészítéséül, illetve segédeszközéül szolgálnak, ha a találmány - jellegénél fogva - rajz segítségével való ismertetést tesz szük­ségessé. A rajzokkal kapcsolatban a III-OTH-1983. számú hirdetmény 4. pontja az alábbiakat írja elő. 107

Next

/
Thumbnails
Contents