Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

A leírás ezen része szolgálja azt a célt, hogy a szakember a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa a találmány tárgyát, és lehetővé tegye az igénypont(ok) által meghatározott oltalom határainak megvonását és az egyes igényponti meghatározások, jellemzői: értelmezését. A leírás szakember számára késiül, így közölni kell benne minden olyan adatot, amely feltétlenül szükséges a megoldás kivitelezéséhez, de nem kell közölni a szakembertől elvárható ismereteket, útbaigazításokat, praktikus fogásokat, gyártási tapasztalatokat (a know-how-t). Ismételjük: alapkövetelmény, hogy a leírás a szakember számára szükséges mértékben tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyek elenged­hetetlenül szükségesek a találmány sikeres megvalósításához. Lényeges körül­ményeket tehát nem lehet elhallgatni a leírásban. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy megtévesztésre alkalmas, hamis adatok ne kerüljenek a leírásba. A találmányt már csak azért is szükséges megfelelő mélységben ismertetni, mert a szabadalomnak egyik alapvető társadalmi rendeltetése, hogy új isme­retanyagot közöljön a közönséggel. Ezért ha a leírás nem közöl megfelelő ismereteket, vagy hiányos, félrevezető adatokat tartalmaz, nem gyarapítja a társadalmi ismeretanyagot, a bejelentőt nem illeti meg a kizárólagos jog. Amennyiben rajzokra is szükség van a találmány megértéséhez, a leírásnak ennél a részénél az ábrákat röviden ismertetni kell. Az ismertetés felvilágosítást ad arról is, hogy hogyan értelmezendők az egyes ábrák géprajzilag, kapcso­­lástechnikailag (pl. elölnézet, oldalnézet, metszet, szelvény, axonometrikus kép, blokkséma stb.) és adott esetben hogyan viszonyulnak a felsorolás egy vagy több másik ábrájához. A leírás ezen előnyös megoldásokat tárgyaló részében először leírjuk a találmányt az elemek fontosabb, funkcionális feladatainak megjelölésével, üze­men kívüli állapotban (statikusan), majd utána működés közben (dinamikusan, „meleg állapotban”) is ismertetjük. Az ismertetés vezérfonalának az igénypontokat kell tekinteni. E részbe kell beépíteni az igénypontok tartalmát, a szerkezeti elemek működés közbeni összefüggéseit, illetve az eljárás során felhasznált közreható eszközöket, alap­anyagokat és a létesítendő vagy fennálló környezeti feltételeket. így az igény­pontok közvetlenül értelmezhetők. Amikor a találmány felépítését (a statikus állapotot) ismertetjük, akkor az elemek kapcsolatait, nem pedig működésüket íijuk le. A felépítés ismertetése során nemcsak azt kell leírni, ami a találmányban új, hanem azt is, hogy ez az új hogyan illeszkedik, épül bele a már ismert anyagba. Ebben a részben az igénypont tárgyi körében és jellemző részében foglalt információkat együt­tesen kell tárgyalni. A működésmód (dinamikus állapot) ismertetésében természetesen nem szabad olyan szerkezeti résznek előfordulnia, amelyet a felépítés közlésénél nem em-103

Next

/
Thumbnails
Contents