Gát József: A zongora története (Budapest, 1964)
BILLENTYŰZET - Kétfelé osztott klaviatúrák
Pierre Hans (Hollandia, 1911) két klaviatúrája egymáshoz képest fél hanggal van eltolódva. Ugyanazon az emelőkaron tehát egyszerre van fekete és fehér billentyű is. A feltaláló szerint: 1. minden skála ugyanazzal az ujjrenddel játszható, hiszen azok a skálák, amelyek fekete billentyűn kezdődnének az alsó soron, a fenti sorban fehér billentyűvel kezdődnek, 2. két klaviatúra segítségével könnyebb a keresztezett kezek játéka, 3. félhanggal felfelé transzponálni nagyon egyszerű, mert elég, ha a felső klaviatúrán játszunk, 4. általában könnyebb a transzponálás, mert választhatunk, hogy a két klaviatúra közül melyik ad kényelmesebb megoldást, 5. könnyebb a sok modulációval ellátott darabok játéka, 6. új különleges hatásokra alkalmas.137 108. ábra. KÉTFELÉ OSZTOTT KLAVIATÚRÁK William Henry Pérával (Anglia, 1878) az álló hangszer két oldalán helyezi el a billentyűzetet két, egymástól teljesen független mechanikával. A szabadalmi leírás részleteket nem tartalmaz, csak a rajz alapján lehet megállapítani, hogy a középső oktávok valószínűleg a hangszer mindkét oldalán megszólalnak. A feltaláló nemcsak a kényelmesebb testhelyzetet akarja elérni, hanem azáltal, hogy a húrokat a rezonáns mindkét oldalára feszíti ki, a hangszert megkisebbítve, könynyebben szállíthatóvá akarja tenni.138 1910-ben a Clark— Steiniger-féle megoldás még tovább megy, mert ott a természetes testtartás kedvéért álló testhelyzetben kellett a két külön klaviatúrán játszani. 137 Egy amerikai cég, az Ithaca Piano- and Organ-Co. 1883-ban „Piano duplex” néven olyan kétmanuálos zongorát hozott forgalomba, amelynél mindkét klaviatúrához külön mechanika, sőt külön rezonáns és húrrendszer tartozott. A cembalo berendezéséhez hasonlóan pedállal volt szabályozható, hogy melyik húrrendszer szóljon és a kettőt össze is lehetett kapcsolni. 138 Az utazó zongora ötlete, úgy látszik, az angol hangszerkészítőket érdekelte legjobban, mert Marius hangszerének késő utódaként az angol Jenkins-cég 1851-ben Cottage piano néven összecsukható hangszert épít, majd 1862-ben Collard készít Dél-Amerika számára két részre szétszedhető pianínót. Az egykorú hirdetés azzal ajánlja, hogy a két részt könnyen öszvérhátra lehet pakolni és így a hangszer a legmagasabb hegyeken is szállítható. (Paul. i. m. 156. old.)
