Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - III. fejezet. Vagyoni jogok
A munkaviszonyban alkotott mű felhasználása fő szabályként a munkáltató joga, a szerző a felhasználásra csak kivételesen jogosult. A jogszabály a szerző javára két kivételt tesz: a) A szerző a művet a munkáltató működési körén kívül használhatja fel, de csak a munkáltató hozzájárulásával. A munkáltató azonban a hozzájárulást csak alapos okból tagadhatja meg. Az Sq't. 14. §-a (1) bekezdésének erről szóló rendelkezéséhez a Vhr. 11. §-ának (2) bekezdése értelmező szabályt fűz: akkor tagadja meg alapos okból a munkáltató a műnek a működési körén kívül való felhasználásához szükséges hozzájárulást, ha a felhasználás valamely jog által védett érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ahhoz tehát, hogy a szerző a művet a munkáltató működési körén kívül felhasználja, a jogszabály a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát kívánja meg. Ha a munkáltató ezt a nyilatkozatot - habár a felhasználás jogvédte érdekét nem sértené - joggal való visszaélésből megtagadja, a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján a jognyilatkozat pótlása iránt ellene per indítható. Milyen okok miatt lehet sérelmes a felhasználás a munkáltatóra? A jogirodalomban erre a leggyakoribb válasz az, hogy a felhasználás ne támasszon piaci versenyt a munkáltatóval szemben. Verseny azonban leginkább azonos tevékenységi kört folytató vállalatok között keletkezhet, és ilyen esetben máris megdőlt az a feltétel, amely szerint a szerző a művet csak a munkáltató tevékenységi körén kívül használhatja fel. A verseny azonban közvetettebb formában különböző tevékenységet folytató munkáltatók között is előfordulhat, pl. film- és videokazetta-gyártás, valamint a színházak között, hanglemez és műsoros magnetofonkazetták előállítása között stb. Az ilyen viszonylatban való felhasználás valóban versenyt keletkeztetne. Ezen felül sérelmes lehet a munkáltatóra az is, hogy az ő részére kidolgozott művek motívumai - bár más termékeken - túlságosan elterjedtté válnak és emiatt csökken az áru kelendősége (pl. a textil- vagy faliszőnyegminták tapétákon is megjelennek). Ugyanígy sérelmes lehet, hogy a belsőépítészeti díszítő elemeket felhasználják pl. kerámiai készítmények előállításához vagy bűtorok formatervezéséhez és ezáltal az eredeti mű elveszti egyedi jellegét. b) Amennyiben a munkáltató felhasználási joga az Szjt. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében meghatározott időtartam eltelte miatt megszűnt, a felhasználás joga ezután már a szerzőt illeti meg. E jog gyakorlását a munkáltató többé már nem korlátozhatja, olyan helyzet áll ettől kezdve elő, mintha a szerző a művet nem is munkaviszony keretében alkotta volna. A Vhr. 12. §-ának (2) bekezdése a díjazást illetően minden kétséget kizár: a fenti két eset közül bármelyik is álljon fenn, a mű felhasználásából eredő díj kizárólag a szerzőt illeti meg. A harmadik személlyel kötött felhasználási szerződés alapján beszedett szerzői dijat csak a munkáltató köteles megosztani a szerzővel: a szerző viszont a díjból nem köteles részesíteni a munkáltatót az általa jogszerűen végzett felhasználás egyik esetében sem. Bár a szerző személyhez fűződő jogait a törvény II. fejezete szabályozza, a vagyoni jogokról szóló III. fejezetben találhatók azok a rendelkezések, amelyek a munkaviszony keretében alkotott művek tekintetében az általánostól eltérő szabályozást adnak. Ezek a következők: A szerző felhasználási joga Változások a személyhez fűződő jogokban 85
