Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
Korábban nyilvánosságra hozott mű idézésénél új, önálló szerzői műben meg kell jelölni az idézett részlet forrását a szerző nevével, [vö.: Szjt. 17. § (1) bek.] Meg kell jelölni a szerző nevét művének (műve részletének) bármiféle átvétele (felhasználása) pl. az ún. másodlagos felhasználás esetében is. Ez vonatkozik - többek között - a nyilvánosságra hozott mű részletének vagy kisebb teijedelmű műnek iskolai oktatás vagy tudományos ismeretterjesztés céljára történt átvételére is. [vö.: Szjt. 17. § (2) bek.] A névfeltüntetés ezekben az esetekben is azon a néven kötelező, ahogyan ezt a szerző eredetileg meghatározta. Ha az idézett mű felvett néven jelent meg, az idézésénél is a felvett nevet kell alkalmazni. Ezért pl. azoknál a műveknél, amelyeknél Grosschmid Béni szerzői neveként Zsögöd Benőt alkalmazta, az idézésnek is ezen a néven kell történnie. Név nélkül nyilvánosságra hozott mű idézésénél csak a forrást lehet megjelölni név nélkül, függetlenül attól, hogy esetleg egyébként a szerző neve ismert. (Könyvnél a megjelenés helyét, idejét, kiadóját, folyóiratcikknél a folyóirat nevét, évfolyamát, lap- és oldalszámát kell feltüntetni.) Szerzői jogunk megengedi - korlátozott körben - idegen mű felhasználását új, önálló mű megalkotásához. [Szjt. 17. § (3) bek.] Van olyan vélemény, amely szerint ebben az esetben a szabadon felhasznált mű szerzője nevének a megjelölése nem jogi, hanem csupán erkölcsi (morális) kötelezettség. (Zakár János: A szerzői jog korlátái. - Kézikönyv 1973. 147. o.) Véleményem szerint a szerző nevének a megjelölése az átvétel (felhasználás) által indokolt módon és keretbeniofá kötelezettség. A névfeltüntetési kötelezettség alapjául szolgáló átvétel akkor is megvalósul, ha a mű gondolati tartalmát veszik át, az alkotás egyedi sajátosságait kifejező egyéb elemeit használják fel, pl. ha egy színműből regényt írnak. Az új mű szerzőjének jogi kötelezettsége, hogy az átvétel módjára utalással megjelölje annak a nevét, akinek a munkáját az új mű elkészítéséhez felhasználta. Szerzői jogunkban a téma monopóliuma nem érvényesül. Ezért nem lehet más művének a felhasználását megállapítani, ha valaki a más által feldolgozott témát újra - ettől függetlenül, önállóan - feldolgozza. Egyebekben a más művének önálló jellegű feldolgozása, átdolgozása vagy idegen nyelvre fordítása esetében az új művön fel kell tüntetni az alapul szolgáló, a felhasznált mű szerzőjének a nevét. A szerző nevét meg kell jelölni művének bármiféle ismertetése esetében. Ez egyaránt vonatkozik a műelemzésre, műbírálatra, az egyszerű figyelemfelkeltő vagy a témát népszerűsítő közleményre, illetve az üzleti célú hirdetésre. Ha egy műnek több szerzője van (pl. film, zenés játék), a mű ismertetésekor általában valamennyi szerzőt meg kell nevezni. Abban az esetben azonban, ha a mű egyes részei szétválaszthatok (pl. gyűjteményes műnél) és az ismertetés csupán a mű valamely önálló részére (gyűjteményes mű egyik tanulmányára, elbeszélésére, versére) vonatkozik, csak e rész szerzőjének a nevére kell hivatkozni. Ez vonatkozik a kiállításon szereplő egyes kiállított alkotások ismertetésére is. Zenés játéknál (pl. operánál), ha az ismertetés kizárólag a zenét érinti, nem szükséges a szövegíró megjelölése, de ha általánosságban is szól a műről, akkor a szövegíró megjelölése nem mellőzhető. Filmnél rendszerint nem lehet az alkotók munká-Névfeltüntetés idézésnél, átvételnél Névfeltüntetés a mű felhasználásával készült önálló alkotásnál Névfeltüntetés a mű ismertetésekor 49
