Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XVII. fejezet. A szoftver szerzői jogi védelme
szoftver sajátosságai miatt adta: az adatellenőrzés, adatgyűjtés, egyáltalán a szerzői dijrészesítési határozathozatal itt hosszabb, bonyolultabb folyamat, mint általában az egyéb műfajoknál. 4. A szoftver szabad felhasználása A szabad, tehát engedély- és díjfizetési kötelezettség nélküli felhasználás az Szjt. 17-21. §-aiban konkrétan megadott esetkörökben elvileg a szoftverre is lehetséges. Úgy véljük mégis, hogy például az Szjt. 18. § (1) bek. összefüggésében a szoftverek program formájában egy példányban való magáncélú, nem jövedelemszerzést célzó másolása is sérti a szoftver jogok jogosultjainak érdekeit (gondoljunk csak a játékprogramok másolásának elterjedtségére), így ez ma sem „szabad felhasználás”. Erre a másolásra szerintünk nem vonatkozik az „üres kazetta” jogdíj-szabályozással adott törvényi engedély sem, hiszen nem „képvagy hanghordozón” nyilvánosságra hozott műről van szó. A „kép- vagy hanghordozó” fordulat egyértelműen zenei és film- vagy televíziós művekre utal; a számítógépi mágneslemezek, mágnesszalagok gyártói nem is építettek be áraikba, és nem is fizetnek ilyen jogdijat a Szerzői Jogvédő Hivatalnak. 5. A szoftver jogosulatlan felhasználása Szjt. V. 37. § (2) Szoftver jogosulatlan felhasználása esetén a bíróság által megítélt bírságot a Központi Statisztikai Hivatalhoz kell befizetni. A bírságokból befolyt összeget szoftverfejlesztési célokra kell fordítani. A szerzői jogok mindenki által tiszteletben tartásának kötelezettségét szerzői jogunk és a büntetőjog is szankcionálja. A szoftver tekintetében nem a szerzői jogi szankciók alkalmazásában látszanak nehézségek, mint inkább a jogsértés felderítésében és bizonyításában. A jogosulatlan felhasználás felróhatósága esetén a szerzői díjnak megfelelő összegű bírság megítélése kötelező [Szjt. 53. § (2) bek.]. A hagyományos műfajoknál az összeget a Művelődési Minisztérium a szűkebb értelemben vett kultúra és ezen műfajok szerzőinek támogatására fordítja; a szoftver esetében a Központi Statisztikai Hivatal gyakorolja az ágazati felügyeletet. 6. Szoftverszerzodések Az alperes szoftverszolgáltatást rendelt meg. Tartalmában ez jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés [Szjt. 29. § (1) bek.]. A mű elfogadása felől a felhasználó - az elbírált esetben a megrendelő alperes - határidő alatt köteles nyilatkozni. A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdése szerint ez a határidő két hónap, ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik. A szoftverszolgáltatásra eltérő jogsza-284 Az irányadó jog
