Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XVII. fejezet. A szoftver szerzői jogi védelme
A szoftver fogalma, elemei- része legyen a program kialakításának: arra elvileg alkalmas legyen. Nem előfeltétele a szerzői jogi védelemnek az, hogy a dokumentációval célzott számítógépes program ténylegesen megvalósuljon vagy, hogy a dokumentációban megcélzott program jöjjön létre. Más szóval: a programhoz tartozás elvi-tartalmi, a szerzői mű jellegét kifejezésre juttató feltétel, s nem konkrét eredménykövetelmény... A Vhr. 1. §-ának (1) bekezdése egyébként más jellegű művek esetén is ismeri az alkotófolyamat végeredményének nem tekinthető munka önálló szerzői jogi védelmét. így a rajz, festés, szobrászat stb. útján előállított alkotások tervei, építészeti alkotások stb. tervei, műszaki létesítmények tervei stb. esetében. Aligha szorul bizonyításra, hogy például az »iparművészeti alkotások és azok tervei« megfogalmazásában az »azok« kifejezéséből nem lehet arra következtetni: a terv csak akkor kap szerzői jogi védelmet, ha létezik az az iparművészeti alkotás, amelynek tervéről van szó.” (LB Pf. III. 20 197/1985/14. sz.) A szoftverre is vonatkoznak a szerzői jogi védelemképesség általános feltételei: ilyen védelmet az egyéni, eredeti módon kifejtett számítógépes eljárási rendszerek élvezhetnek. A „szoftver” számítógépi programból, programleírásból és dokumentációból áll, de amint az idézett bírói döntés is mutatja, ezek az elemek külön-külön is lehetnek a védelem tárgyai. A leírás, dokumentáció egyegy korai változata attól függetlenül lehet „mű”, hogy a kifejlesztés során végül is annak megfelelő program születik-e - erre nézve csak elvileg kell alkalmasnak lennie. A számítógépi program olyan megállapítások és utasítások sorozata, amelyet számítógépbeni közvetett vagy közvetlen használatra szántak valamely feladat ellátása vagy eredmény elérése céljából. A programoknak két fajtája van. Egyik az úgynevezett forráskód vagy forrás program, amelyben az utasításokat és megállapításokat (logikai megállapodásokat) emberi szem általi olvasásra szánt, de a programkészítés céljára alkotott valamely mesterséges nyelven eredetileg írták, például ún. FORTRAN, COBOL vagy a géphez közelebbi valamely ún. assambler nyelven. Különbözik a forrásprogramtól az ún. tárgyi program, amely a forrásprogram olyan változata, amely a számítógépben közvetlenül felhasználható. A tárgyi kódot, amely bináris jelekből áll, valamilyen anyagi hordozón rögzítik, például mágneslemezen, silicon chipen, sőt esetleg beépítik magába a számítógépbe. A programleírás tulajdonképpen a program készítésekor keletkezik, annak döntő előkészítő anyagait tartalmazza. Ezeket a feladatfeltárás, rendszertervkészítés és forrás program megtervezésekor majd a végleges program előállításakor általánosan használt nyelven, majd matematikai jelekkel és ún. lefutási diagramokkal, blokkdiagramokkal - erre utal a fenti meghatározásban a „rajz” - ábrázolják. A tervezés és elkészítés gyakran a korábbi szakaszok módosításával, egyes részanyagok elvetésével jár. A programleírás alapján több különféle, eltérő forrásprogram is készíthető, amelyek ugyanakkor a számítógépben ugyanazt a működést, eredményt váltják ki. Része a szoftvernek a kísérő anyag, más néven kiegészítő dokumentáció is. Ebbe tartozik minden olyan tájékoztató anyag, ami nem számítógépi program 278
