Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIV. fejezet. Az előadóművészek védelme
ben, de attól függetlenül is. Például: rögzített anyagban idézés, átvétel folklór előadásról vagy kábeltelevíziós híradós vagy időszerű műsorbani tudósítás élő előadásról. Kifejezett szabály hiányában csak analógiaként lehet támaszkodni az Szjt. 49. § (2) bek.-re. Ilyen alapon sem hozzájárulásra nincs szükség, sem külön díjazásra nem tarthat igényt a munkaviszonyban álló előadóművész, ha a munkaviszony tartalma alapján munkaköri kötelezettsége olyan produkció szolgáltatása, amelynek éppen az a célja, hogy forgalomba hozatal vagy nyilvános előadás céljára rögzítsék vagy hogy távollevők részére közvetítsék. (Kézikönyv 1973. 336. o.) (Például rádiózenekar rádiós koncertje.) Ha a munkaköri leírásban például nem szerepel a forgalomba hozatalt célzó rögzítések készítése, a rádiózenekar hanglemezfelvételéhez is az előadóművészek külön hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásra jogosult személyek az előadás szólistái, egy néhány személyes produkciónál valamennyi résztvevője. Nagyzenekari műnél a karmestert kell ilyen jogosultnak tekinteni. Nagyobb kamarazenei együtteseknél - de általában is - indokolt a nyilatkozattételre jogosult személynek az együttes általi kijelölése. A felhasználóval kötendő szerződésben célszerű a jogosultság kifejezett rögzítése. „Magától értetődő, hogy bár a törvény - gyakorlati okokból - a hozzájárulást csak az együttest reprezentáló személyektől igényli, a díjazás az együttes valamennyi hivatásos előadóművészére kiterjed. A karmester (jogutóda), illetőleg a szólisták díjazása tehát nem elegendő.” (LB Pf. 20 401/1983.) Az Szjt. 49. § (3) bek. szerinti díjról szerződésben kell megállapodni. A díjazásra egyébként a felhasználási hozzájárulás fejében csak a hivatásos előadóművésznek van joga. Részére a díj akkor is jár, ha erről a szerződés hallgat. Díjazás természetesen a jogosítatlan felhasználásért is jár. Együttes esetén annak valamennyi tagját megilleti a díjazás, azt is, akinek közvetlen hozzájárulását a törvény nem kívánja meg. Műkedvelő előadónak a hozzájárulása fejében díj nem jár. A gyakorlatban - például a kereskedelmi célű hangfelvételeknél így is történik - amatőr előadónak is fizethetnek külön szerződés alapján; a főszabály itt - ellenkező szerződéses kikötés hiányában - az ingyenesség. A díj mértékére jogszabályi tarifa nincsen. A nagy felhasználók (pl. televízió, rádió) e célra saját „honorárium szabályzatokat” alakítottak ki, ezek blanketta szerződésként szolgálnak. A hangfelvétel-rögzítés szokásosan kialakult formái az „előadóművészi díj” (ún. perchonorárium) vagy folyamatos díjazás esetén az űn. művész-royalty. A kereskedelmi célű hangfelvételek legnagyobb magyar gyártója, a HUNGAROTON Hanglemezgyártó Vállalat esetenként a hivatásos előadóművészekkel állapodik meg az előadóművészi díjazásnak űn. „művész-royalty” formájában (a díj az eladott lemezek, műsoros kazetták vagy kompakt lemezek számától függ). A művész-royalty mértéke a komolyzenei műfajban általában nagylemezenként meghatározott fix összeg, a könnyűzenei műfajban meghatározott meny-M unkavállaló előadóművész A jogosító személye Díjazás, díjigény 269
