Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek

Személyi hatály

Képgrafikai

felhasználási

szerződés

tartalma

Elfogadás,

kijavítás

(rajz, pasztell, tollrajz, gouache stb.). Ezeknek a képgrafikáknak a felhasználására (pl. nyomdai reprodukálás) az Szjt. és az Szjt. V. rendelkezésein túlmenően speciális jogszabály nincs. A rendelet hatálya alá tartozó képgrafikákat - a lényeget jobban kifejezően - a közhasználatban „sokszorosított képgrafikáknak” szokták nevezni.

Kgr. 2. § (1) A rendelet hatálya egyfelől az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek, egyesületek, társadalmi szervezetek, valamint ezek intézményei és vállalatai (a továbbiakban: felhasználó), másfelől a már kész vagy a jövőben megalkotandó művek alkotói (a továbbiakban: szerző) között létrejövő felhasználási szerződésekre (a továbbiakban: szerződés) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a képgrafikai alkotásnak a könyvkiadásban, valamint az időszaki sajtótermékekben való felhasználására, továbbá olyan szerződésekre, amelyeknél az egyik szerződő fél a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül.

Kgr. 3. § (1) A szerződés alapján a szerző köteles többszörösítésre alkalmas művet szolgáltatni, a felhasználó díjazás ellenében jogosult a művet többszörösíteni és forgalomba hozni.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell a mű műfaját, méretét, az elkészítés technikai módozataira vonatkozó kikötéseket, az átadásának határidejét, a többszörösíthető példányszámot, a szerzői díj összegét és a fizetés módozatait. Meg kell határozni a szerződésben az időtartamot is, amely az egy évet nem haladhatja meg.

A mű műfaja az 1. §-ban felsorolt műfajtákat jelenti. Az elkészítés technikai módozataira vonatkozó kikötés pedig a felhasználó rendelkezésére álló többszörösítő berendezés technikai adottságainak ismertetését igényli. A szerződés időtartama, amely az egy évet nem haladhatja meg, azt jelenti, hogy a felhasználó ezen az időn belül jogosult a szerződés szerinti mértékű többszörösítést elvégezni. A többszÖrősített példányokat a szerződés lejárta után is forgalomba hozhatja.

(3) Ha a szerződés tárgya jövőben alkotandó mű, úgy a felek vázlat készítésében is megállapodhatnak. Ilyen esetben szerződésbe kell foglalni a vázlat átadásának határidejét is. Á szerző vázlatkészítési megállapodás esetén egy vázlatot köteles készíteni, a felek azonban a szerződésben több vázlat készítésében is megállapodhatnak.

(4) A szerződés írásba foglalásán felül a szerződéssel kapcsolatos további jognyilatkozatokat is írásban kell megtenni.

Kgr. 4. § (1) A felhasználó köteles a mű, illetőleg a vázlat átvételétől számított 15 napon belül a szerzőt az elfogadásról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről írásban értesíteni. Ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni, azonban vázlat esetén a műpéldány csak a vázlat kifejezett elfogadása után készíthető el.

262