Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
A többszörösítésre alkalmas mű kisplasztika, érem, plakett esetében - általában - a gipszbe öntött műpéldányt jelenti. Erről készül el a bronzöntéshez szükséges öntőforma. A mű végleges formáját bronzba öntés után nyeri el, és ezt a felhasználó végezteti el. Azokban az esetekben, amikor a szerző kész, bronzba öntött műpéldányokat ad át, nem felhasználási, hanem adásvételi szerződés jön létre. Kivételes esetekben a gipszpéldány felhasználásával nem bronz, hanem valamilyen más anyag (pl. műanyag) lesz a többszörösített példányok anyaga. Ezt természetesen a szerződésben pontosan meg kell határozni, mert a szerzőnek ennek figyelembevételével kell a gipszpéldányt elkészíteni. Pr. 3. § (1) A felhasználó köteles a mű átvételétől számított 15 napon belül a szerzőt a mű elfogadásáról vagy a kijavításra vonatkozó igényéről írásban értesíteni, ha e határidő alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. (2) Ha a felhasználó a művet kijavítás végett visszaadja, úgy annak elvégzésére legalább 15 napos határidőt kell kitűzni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt határidőket alkalmazni kell a kijavított mű elfogadására, illetőleg ismételt visszaadására is. E rendelkezések nyilvánvalóan a jövőben alkotandó művekre vonatkoznak, hiszen kész mű esetén a szerződés megkötése egyben a mű elfogadását is jelenti. Természetes az is, hogy a felhasználó kijavítási igényt is csak a szerződés alapján létrehozott művel szemben támaszthat. A kijavításra irányuló igény indoka többféle lehet, általában azonban a felhasználás gyakorlati céljának megvalósítása körében szokott mozogni. Az esztétikai kijavítás követelménye inkább a művészeti bírálat során merülhet fel. A kijavítás kérdésében vita keletkezhet a felhasználó és a szerző között, ezt a vitát végső sorban a bíróság döntheti el. Pr. 4. § (1) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a szerző a művet az előírt határidőben nem adja át, vagy az indokoltan kívánt kijavítást nem végzi el. Ilyen esetben a szerzőt díjazás nem illeti meg. (2) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a mű kijavítás után sem alkalmas felhasználásra. Ilyenkor a szerzőt mérsékelt díjként a szerzői díj alsó határának 30%-a illeti meg. (3) A szerző elállhat a szerződéstől abban az esetben, ha a felhasználó a mű elfogadásától számított két éven belül - két évnél rövidebb határozott időre szóló felhasználási szerződés esetén a szerződési időtartam első felében - nem él a felhasználási jogával. Ebben az esetben a szerzőt a szerzői díj megilleti és a művel szabadon rendelkezik. A szerző késedelme abszolút elállási jogot nyit meg a felhasználónál. A késedelem kimentésére csak abban az esetben van lehetőség, ha az a felhasználó magatartásának a következménye (pl. adatszolgáltatási késedelem). A kijavítás megtagadása és ennek következményei már vitára adhatnak alkalmat, erre utal a jogszabályban az „indokoltan kívánt” kifejezés is. 250 Elállás