Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
sok lehetetlenné válása miatt az elmaradt haszon is mérlegelés tárgyát képezi a kártérítés összegszerűségének meghatározásánál. Agr. 16. § A felhasználd - a könyvkiadásban felhasznált művek kivételével - a kiadás útján felhasznált mű tíz többszörösitett példányát a szerző részére köteles ingyenesen szolgáltatni. Agr. 17. § (1) A műnek a felhasználási szerződésben meghatározott céltól eltérő más célra történő felhasználásához a szerzővel új szerződést kell kötni. Rendkívüli fontossága van a felhasználási cél pontos meghatározásának a felhasználási szerződésben. Egyfelől a felhasználó érdeke, hogy utólag ne lehessen vita a felhasználás jogossága kérdésében, másfelől a szerzőnek érdeke, hogy a felhasználás csak abban a körben mozogjon, amire ő a művet szánta. Hangsúlyozottan kell foglalkozni ebben a vonatkozásban azokkal az esetekkel, amikor a felhasználó kizárólagos felhasználási jogot szerez. Téves az a felfogás, hogy a kizárólagosság a mű bármilyen célra és módon történő felhasználására jogosítja a felhasználót. A kizárólagos felhasználás a szerződés érvényességének ideje alatt és csak a szerződésben meghatározott célra vonatkozik. Ezekben az esetekben tehát fokozott jelentősége van a felhasználási cél pontos meghatározásának. Indokolja a pontos meghatározást a 17. § (2) bekezdésének a rendelkezése is. Agr. 17. § (2) Amennyiben a mű először ellenérték nélkül kerül kereskedelmi forgalomba (pl. csomagolás), majd később ellenérték (ár) fizetése mellett önálló kereskedelmi forgalom tárgya lesz, ezért az új felhasználásért járó szerzői dijat az eredeti szerzői díjnak legalább 50%-ában kell megállapítani. Agr. 18. § A mű elkészítéséhez szükséges különleges anyagok, fotók vagy kiegészítő ipari munkák költsége a felhasználót terheli, kiállítási grafikára vonatkozó szerződés esetén a mű elkészítéséhez szükséges alapot (pl. kasírozott tablófelület stb.) a felhasználó köteles a szerző rendelkezésére bocsátani. A szerződés teljesítéséhez szükséges minden más anyag költségét a szerző viseli. Ebben a vonatkozásban két fő esetet kell megkülönböztetnünk aszerint, hogy a mű végleges formába öntését a művész végzi-e, vagy pedig az más által történik. Az első változatra a legjellemzőbb példa a kiállítási grafika, a másodikra pedig a nyomdai kivitelezés. A kiállítási grafika kivitelezése sokféle anyagra történhet, és azt valamennyit a felhasználónak kell rendelkezésre bocsátania a felhasznált fotókkal együtt. Ezekben és az ezekhez hasonló esetekben a grafikus költsége a papíron elkészített grafikára vonatkozik. Lényegében ugyanez a helyzet abban az esetben is, amikor nem a grafikus önti végleges felhasználási formába a művet, hanem pl. a kivitelezés nyomdában történik. Ilyenkor is azonban a mű elkészítéséhez szükséges fotók költsége a felhasználót terheli. Szerződéskötési szempontból mégis az a különbség a kétféle eset között, hogy míg kiállítási grafika esetében célszerű Tiszteletpéldányok A felhasználási cél meghatározása Kereskedelmi forgalom ellenérték mellett Kivitelezési költségek megoszlása 247
