Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
rna” szó három dimenzióra utal, viszont szép számmal vannak kétdimenziós tervek is (pl. textiltervek stb.). Mindenesetre akárhogy nevezzük is ezeket az alkotásokat, a lényeg az: ipari termékek külső megjelenésének esztétikai és műszaki szempontok szerint kialakított terveiről, modelljeiről van szó. Ennek ismeretében megjegyezhetjük, hogy az Szjt. V. 1. § (1) bekezdésében a szerzői jogi védelmet élvező művek nem kimerítő felsorolásában szereplő „ipari tervezőművészi alkotások tervei” kifejezésben a „tervei” szó felesleges és félrevezető. Hiszen az ipari tervezőművészi alkotás maga is csak terv vagy modell lehet, és így nem ezeknek a terveknek a tervei részesülnek védelemben, hanem maguk a tervek. Ebből a fogalmazásból azt a téves következtetést is le lehetne vonni, hogy az ipari termék maga az ipari tervezőművészi alkotás, és annak műszaki terve is élvezi a szerzői jogi védelmet. Az ipari termék külső megjelenésének a terve, modellje lehet szerzői jogi védelem és ipari mintaoltalom (1978: 28. tvr.) tárgya is. Az Szjt. V. 1. § (2) bekezdésének rendelkezése ezt kifejezetten ki is mondja. Tisztázni kell tehát, hogy mikor állhat fenn egyidejűleg a kétféle védelem. Az UNESCO és az O. M. P. I. közös kormányszakértői konferenciája az ipari minta fogalmát a következőképpen határozta meg: „Ipari minta vonalak, színek vagy plasztikus forma együttese, feltéve, hogy ez az együttes speciális megjelenést kölcsönöz gyáripari vagy kézműves terméknek és prototípusul szolgálhat ilyen termék előállításához.” Ipari mintaoltalom csak akkor keletkezik, ha a mintát, amely után az ipari terméket gyártani lehet, az Országos Találmányi Hivatalnál letétbe helyezik, és ott belajstromozzák. Ezzel szemben a szerzői jogi védelem semmiféle alakszerűséghez kötve nincs, a mű létrehozásával egyidejűleg, automatikusan keletkezik. A mintaoltalom keletkezésének előfeltétele az abszolút újdonság, míg a szerzői jogi védelem eredeti, egyéni, sajátos vonásokat követel meg. A szerzői jogi védelem tárgyát képező ipari tervezőművészi alkotásnak a művészet alkotásának kell lennie, ilyen követelmény viszont az ipari mintával szemben nincs, de természetesen nem kizáró körülmény. Fontos kérdés, hogy az ipari termék külső megjelenése a külföldi piacokon milyen feltételek mellett élvez védelmet. A biztos védelem az ipari mintaoltalom, feltéve, hogy azt a Párizsi Iparjogvédelmi Unió Egyezményének rendelkezése szerint a külország erre hivatott intézményénél is belajstromozzák. A Magyarországgal együtt a nemzetközi szerzői jogi egyezményekben részes országokban az ipari tervezőművészi alkotások csak akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha a belső törvények ezt lehetővé teszik. Emellett jelentősége van az illető országban kialakított bírói gyakorlatnak is. Ha tehát a szerzői jogi védelemre hagyatkozva akarjuk ipari termékünk külső megjelenését külföldön védettnek tudni, ajánlatos a külföldi irányadó jogszabályok és bírói gyakorlat alapos tanulmányozása. Az Szjt. 47. §-a az ipari tervezőművészi alkotások természetéből szükségszerűen adódó sajátos eltéréseket szabályozza. így a név feltüntetésének kérdésében természetes az általános szabálytól [Szjt. 8. § (1) bekezdés] való eltérés, mi-Szerzői jog és ipari mintaoltalom Eltérések az általános szabályoktól 239
