Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések

2. Külföldön nyilvánosságra hozott mü

Szjt. 2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, a törvény védelme csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vágj' ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

A magyar szerzői jogban érvényesülő nemzetközi jogi vonatkozások a következő fontosabb alapelvek köré csoportosíthatók:

aj A territorialitás elvének megfelelően a szerzői jog általában az adott ország területén megjelent műveknek biztosít védelmet.

Eszerint a jogvédelem alapja a mű honossága (más megfogalmazás szerint: a származási ország), amely az első megjelenés országa, meg nem jelent mű esetén a szerző hazája. Ennek az elvnek megfelelően a korábbi szabályozás (az 1921: LIV. tv. 78. §-a) szerint a külföldiek művei Magyarországon csak akkor részesültek védelemben, ha a mű először itt jelent meg. A mű honossága szerinti védelmet az 1928. évi római egyezményt törvénybe iktató szabályozás (1931:

XXIV. tv.) tette teljes körűvé, amely szerint azonos védelem illeti meg azokat a szerzőket, akik művének honosságát bármelyik szerződő országban való megjelenés határozza meg, még akkor is, ha a szerző személyes joga ezzel nem azonos. A korábbi szerzői jogi törvény azonban - a jelenlegi szabályozással azonosan - a magyar szerzőt akkor is védte, ha műve először külföldön jelent meg.

b) A kollíziós szabályozás a lex loci protectionis elvének megfelelően az oltalmi igény szerinti ország jogát rendeli alkalmazni; a nemzetközi magánjogról szóló 1979: 13. tvr. 19. §-a szerint a szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.

c) A legszélesebb körű oltalmat jelentő Berni Uniós Egyezmény egyik leglényegesebb elve a belföldiekkel azonos elbírálás (régime nationale), amely az űn. alaki viszonosságot juttatja kifejezésre: a szerződő felek kölcsönösen ugyanabban a védelemben részesítik egymás állampolgárait, mint sajátjaikat. (Kézikönyv 1973.382. o.) E szabály alkalmazásával tehetjük teljessé az Szjt. 2. §-ának értelmét, ugyanis a magyar törvény védelmét külföldi szerző nem csupán akkor igényelheti, ha alkotását először itt hozták nyilvánosságra, hanem abban az esetben is, ha nyilvánosságra még nem hozott művére vonatkozó szerzői jogát nálunk sértik meg; ebben az esetben az Szjt. 8. §-ában biztosított védelmet a külföldi szerző is igénybe veheti.

(A nemzetközi jogi vonatkozásokkal részletesen foglalkozik könyvünk XXII-XXIII. fejezete.)

3. Mögöttes jog

Szjt. 3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, a munkaviszonyt érintő kérdésekben pedig (14. §) a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

21