Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video

Filmalkotók, -közreműködők különdija és prémiuma

savai készült film első nyilvános bemutatásától - diafilm esetében a forgalombahozataltól - számított 8 napon belül esedékes.

b) Ha a szerzői díj összege a film hosszához igazodik, de a szerződésben kikötöttnél hosszabb film készült, és a szerzői díj a hosszabb film után járó szerzői díj alsó határát nem érte el, a különbözetet különdíjként a forgatás befejezésétől számított 8 napon belül kell a szerzők részére kifizetni.

c) A filmben felhasznált zenemű szerzőjét a szöveges zenemű szövegírójával együtt, a film nyilvános vetítése után - a reklámfilm kivételével - különülj illeti meg. A különdíjat a filmet vetítő filmszínházaknak keskenyfilm vetítése esetén havi 5 Ft összegű, egyéb filmek után pedig a bruttó jegybevétel 0,5 százalékát kitevő befizetéseiből a Szerzői Jogvédő Hivatal folyósítja az érdekelt szerzők részére.

f) A filmhez felhasznált zenemű szerzője részére különdíjat kell megállapítani, ha a zeneművet vagy annak egy részét a felhasználó animációs filmsorozat több darabjában használja fel. A különülj a szerzőn díj mértékét nem haladhatja meg.

A felsorolt különüljak a filmszerzőknek olyan - konkrétan meghatározott- felhasználási módokért jár, amelyek valamilyen okból átalánydíj előre nem válthatók meg vagy nem járnak szükségképpen és mindig a filmfelhasználással.

A jogszabály különdijak mértékét is kötelezően meghatározza, kivéve az animációs filmsorozatban való ismételt zenefelhasználás diját, amely „maximált” díj.

A 9. § c) szerinti különülj - hagyományos elnevezéssel: méterpénz - az Szjt. 40. §-án alapul. Eszerint a zene és zeneszöveg nyilvános előadási jogait a zeneszerzők, zeneszövegírók képviseletében a Szerzői Jogvédő Hivatal kezeli és a jogdijakat a Hivatal szedi be közvetlenül, az adott esetben a filmszínházaktól. A zeneszerzők, zeneszövegírók így nincsenek is abban a jogi helyzetben, hogy e joguk gyakorlását a megfilmesítési szerződéssel a filmgyártókra ruházzák. Ez egyébként a legtöbb külföldi jogban is így van.

Megjegyzendő, hogy újabb, 1970-ben még nem ismert vagy el nem teijedt filmfelhasználási módok gyakorlása esetén (pl. videósítás, kazetták eladása), amire az eddigiek szerint a filmgyárnak joga van, a film számára írt művek és egyéb előzetes, megfilmesített művek szerzőinek további különülj jár. Ezeket ugyanis a rendeleti tarifa aligha kalkulálhatta be átalányösszegeibe. A videósítás, videoterjesztés tipikusan olyan esetleges további felhasználás, amelynek értéke átalánydíjjal előre nem számítható és fizethető ki. Indokolt e különdíjat a videobevételből arányos részesedésként megállapítani.

6/1984. (II. 1.) MM számú rendelet a. filmalkotók, valamint a filmgyártásban közreműködők gazdasági érdekeltségéről rendelkezik.

Ez a rendelet kapcsolódik a Fir. szabályozási tárgyához, de alapvetően a filmet munkaviszonyban létrehozókra terjed ki. A rendelet személyi hatályát- többek között - a filmalkotók (rendező, operatőr, kép-, háttér-, figura- és mozdulattervező, valamint a dramaturg) fogalommal írják körül.

220