Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video
megkötésétől számított három év lejártát megelőző 30. napig a szerző részére kifizeti. Ilyen esetben a négyéves határidő a kifizetés napjával újból kezdődik; ezzel a joggal a felhasználó ismételten nem élhet. Szemben a megbízás alapján a filmhez készített művek esetével, az előzetesen meglévő mű szerzője a forgatás elhúzódásakor csak elállási jogával élhet, díjrész nem illeti meg. Valójában itt - figyelemmel a Ptk. 319. és 312. §-aira - lényegében a szerződés egyoldalú megszüntetéséről, vagyis felmondásáról van szó. Más a helyzet, ha a művet a 4 éves időszaknál hosszabban is leköti a gyártó (például most abból forgatókönyvírásra adott megbízást 3. személynek). Ilyenkor már a „lekötés” a szerző (jogutód) számára jövedelemtől való elesést okozhat, ezért a 4 éves megfilmesítési határidő újrakezdése csak egyszer és ellenértékért történhet. Fir. 8. § (1) A szerzői dijat a rendelethez mellékeit A)-F) jelű táblázatokban megjelölt művek esetén az ott feltüntetett díjtételek alkalmazásával, egyéb művek (pl. mozgófilm céljára készült grafikai művek, jelmeztervek, díszlettervek stb.) esetén a felek megállapodása szerint kell a szerződésben meghatározni. A jövőben alkotandó mű szerzői dija az A)-D) és F) táblázatok szerint külön alkotói és külön megfilmesítési díjból áll. Fir. 21. § A film céljára készített vagy egyébként felhasznált, de a rendelet mellékletében fel nem sorolt kisebb írói művek (versek, dalszövegek, magyar és idegen nyelvű verses szinkronszövegek és filmfeliratok, animációs filmekhez készített kísérőszövegek stb.) szerzői díját a felek a szerződésben a melléklet díjtételeire figyelemmel, azok arányos alkalmazásával, a kisebb zeneművek (betétszáma stb.) vagy zeneművek kisebb részének szerzői díját pedig a mű filmbeli terjedelmére tekintettel állapítják meg. Az így megállapított szerzői díj azonban 500 forintnál kevesebb nem lehet. 7. A filmalkotók díjazása A Fir. díjazási rendszer háromféle díjból (és az alább még tárgyalandó különdijból) áll: a) A film szempontjából fontosabb vagy nagyobb terjedelmű írásművek, zeneművek filmszerzői dijairól (a következő 8. pont alatti) a melléklet A), B), C), E) táblázatai szólnak s ezek a fizetendő díj mértékének alsó határát - a szerzői érdekeket védve - rögzítik. Ennél kevesebbről a felek érvényesen nem állapodhatnak meg [Szjt. 26. § (2) bek.]. [A D) és F) táblázatok a csak technikai okokból itt szabályozott diafilmekre vonatkoznak.] Ez alól kivétel a C) táblázat 3. a) és 6. pontja, valamint a D) táblázat 2. a) pontja, ahol lényegében maximalizáló, felső határként ható szabályok vannak. A táblázatokban felsorolt díjak írói művek esetén általában [A) és B) táblázatok] két részből állnak (alkotói díj és megfilmesítési díj). A már előzetesen 217 A szerzői díjak A díjrendszer
