Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XI. fejezet. Zeneművek

Zenemű megírási szerződés

(3) Ha a megrendelő a megírási szerződéstől az 5. § (1) bekezdése alapján eláll, a szerző köteles a felvett előleget a megrendelő írásbeli felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizetni.

Zr. 8. § (1) A szerző a zeneművet a megrendelő igényeinek megfelelő hangszerelésben köteles elkészíteni.

(2) A műnek a megrendelő részére átadott kézirata - ideértve a zongorakivonat kéziratát is - eltérő szerződési rendelkezés hiányában a szerző tulajdona marad; azt az első nyilvános előadás után a szerző részére vissza kell adni, a megrendelő (felhasználó) azonban jogosult arról - kizárólag az első nyilvános előadás céljára - tetszés szerinti számú másolatot készíteni.

Zr. 9. § A szerző a zeneművet a szerződésben megállapított időn belül nyilvános előadás céljára másnak nem engedheti át. Ha a zenemű első nyilvános előadása e határidő alatt nem történik meg, a szerző a zenemű első nyilvános előadására mással köthet szerződést. Ilyen esetben a zenemű kéziratát a szerző részére - írásbeli felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül - vissza kell szolgáltatni, ha pedig a megírási szerződéssel a kézirat tulajdonjogát a szerző átruházta, azt a szerzőnek méltányos időtartamra lemásolás céljából kölcsön kell adni.

A Zr. mind a szöveg nélküli, mind a szöveges zeneművek megírására és átdolgozására irányadó, ideértve az átdolgozásokat és feldolgozásokat is. A felhasználási szerződésekre vonatkozó többi rendelethez hasonlóan a rendelet nem vonatkozik arra az esetre, ha a szerződő felek egyike devizakülföldi.

A rendelet nem vonatkozik:- a zenés színpadi művekre,- a film céljára kötött megfilmesítési szerződésekre,- a Magyar Televízió és Rádió által megrendelt zeneművekre.

Ezekre a szerződésekre az Szr., az Fr. és az RTr. rendelkezései irányadók.

A megírási szerződés értelmében a szerző zenemű megírására vállal kötelezettséget, a szerződésben megállapított határidőre, a megrendelő pedig a szerződésben megállapított díj kifizetésére vállal kötelezettséget (Zr. 2. §). A szerzői jogdíj kifizetése egyben azt jelenti, hogy a megrendelő megszerzi a mű első nyilvános előadásának a jogát. Ezt a jogot azonban csak a szerződésben meghatározott időpontig gyakorolhatja és amennyiben e határidőn belül a nyilvános előadás jogával élt a szerző jogosult maga a művet nyilvánosságra hozni és az előadásra mással szerződést kötni (Zr. 9. §). A szerződésben megállapított határidő előtt a szerző nem köthet mással szerződést a zenemű nyilvános előadására. Abban az esetben, ha a szöveget a qiegrendelő biztosítja, a szerződésben rendelkezni kell a szöveg átadására vonatkozó határidőről is.

A szerzői díj összegét a felek a szerződésben szabadon állapítják meg (Zr.

6. §), a rendeletet módosító 4/1988. (II. 12.) MM számú rendelet 2. §-a ugyanis a díjtételeket tartalmazó mellékletet hatályon kívül helyezte, és a díjösszeg megállapítását a felekre bízta.

A szerző köteles a mű teljes kéziratát a szerződésben megjelölt határidőre átadni, a megrendelő köteles az átvételt írásban elismerni, és az átvételtől számí-194