Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - VI. fejezet. A szerzői jog megsértésének következményei
kötelezte kártérítésre a bíróság a színes diapozitív műpéldány elvesztése miatt a felhasználót abban az összegben, amelyet a korlátlan és kizárólagos hasznosítás engedélyezése fejében kaphatott volna (Főv. B. 2. P. 22 736/1973.). Egy másik ügyben pedig az Szjt. 5 3. § -ának (1) bekezdése alapj án fénykép j ogosulatlan felhasználásáért dijat, továbbá ugyanezen § (2) bekezdése alapján azonos összegű bírságot ítélt meg (LB Pf. III. 20 720/1971.). APp. 23. §-ának (l)bek. c) pontja értelmében a szerzői jogi perek a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartoznak. Egyebekben a szerzői jogi perekre is az általános eljárási szabályok alkalmazandók. Szerzői jogi pernek minősül minden olyan igény érvényesítése, amely az Szjt.-en, az annak végrehajtására kiadott, valamint az egyes műfajokra vonatkozó egyéb művelődési miniszteri rendeleteken alapul. Ehhez képest az előadóművész által jogsértés miatt indított pert is szerzői jogi pernek kell tekinteni (LB Pf. III. 21 371/1985., BH 1976/11 492., PJD VII. 13.); de nem vitás ez az űn. rokonjogi védelem alatt álló művek esetében sem. Nem minősül ezzel szemben szerzői jogi pernek a műpéldány tulajdonjoga alapján érvényesített dologi vagy kötelmi jogi igény. így pl.: „Nem szerzői jogi igény az alkotó által haszonkölcsönbe adott szobor visszaadása iránti követelés.” (LB Pkf. III. 20 799/1971., BH 1972/5. 7078., PJD V. 15.) A Szerzői Jogvédő Hivatal a szerzők jogainak érvényesítése végett saját nevében pert indíthat. Az ilyen per tárgya azonban változatlanul a szerzőt megillető jog, ehhez képest a „Szerzői Jogvédő Hivatal által gazdálkodó szervezet ellen indított per nem tekinthető gazdasági pernek...” (LB Pf. III. 21 113/1974., BH 1975/9. 419., PJD VJ. 19.), tehát a megyei (fővárosi) bíróságnak nem a Pp. XXV. fejezetében foglalt, hanem az általános eljárási szabályokat kell alkalmaznia (LB Pf. IV. 21 053/1984.). Minthogy az Szjt. 10. §-a szerint a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindennemű jogosulatlan felhasználása, a körülményektől függően a szerzőijog megsértése esetén is alkalmazandó a Ptk. 85. §-ának (4) bekezdésében a személyhez fűződő jogok védelmére előirányzott ideiglenes zár alá vétel is. 3. Büntetőjogi szankció Btk. 329. § Aki a) más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntető szankció alá tehát kétféle magatartás esik: az egyik a jogtalan felhasználás legsúlyosabb esete, amelyhez hozzátartozik a szellemi alkotás elsajá-Eljárási kérdések Ideiglenes intézkedés 139
