Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - VI. fejezet. A szerzői jog megsértésének következményei
A sérelmes helyzet megszüntetése Megsemmisítés Csak olyan elégtételnyújtást lehet elrendelni, amely végrehajtható. Sajtóközlés elrendelése előtt biztosítani kell a sajtóközlés lehetőségének a feltételeit. Ilyenkor a sajtó - ha nem jogsértő - nem áll, nem is állhat perben, ezért a sajtót a bíróság nem kötelezheti az elégtételnyújtó nyilatkozat közlésére. A sajtótól azonban elvárható, hogy a bíróság ítéletét a fél kívánságára közölje. A végrehajthatóság érdekében azt is ki lehet mondani az ítéletben, hogy az elégtételadási kötelezettség nem teljesítése esetében a szükséges nyilatkozatot az ítélet ténymegállapításai pótolják. Esetleg fel lehet jogosítani a felperest is a közlésre. A közlés költségei természetesen ilyenkor is a jogsértőt terhelik. Önmagában a jogsértés abbanhagyásával nem mindig szűnik meg a jogsértés folytán bekövetkezett sérelmes helyzet. Ezért vannak esetek, amikor külön intézkedésre van szükség a sérelmes helyzet megszüntetése végett. Ennek többféle módja lehet: a jogsértést megelőző állapot helyreállítása, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától megfosztása. A jogsértést megelőző állapot helyreállítása végett kötelezni lehet pl. a jogsértőt a jogosulatlanul birtokába került műpéldány kiadására. A felhasználási szerződés alapján a többszörözés végett a felhasználónak átadott példány - eltérő kikötés hiányában - a szerző tulajdonában marad. [Szjt. 28. § (3) bek.] Ezért, ha a felhasználó a többszörözés befejezése után a műpéldányt - kérésére - nem adja vissza a szerzőnek, ezzel nem csupán tulajdonjogot, de szerzői személyiségi jogot is sért, tekintettel a műpéldány sajátos személyiségi értékére, ezért nem a tulaj dón védelem (birtokvédelem), hanem a szerzői jog személyiségvédelmi szabályait kell alkalmazni. Személyiségvédelmi intézkedésként a szerző akkor is kérheti a műpéldány kiadását, ha egyébként ez nincs a tulajdonában, de a műpéldány tulajdonosa a szerző személyiségi jogait sértő olyan magatartást tanúsít, amely ezt indokolja, pl. magatartásával az alkotás épségét súlyosan veszélyezteti. Ilyen esetben a szerző jogainak a megóvása végett szükség lehet arra, hogy a műpéldány visszakerüljön hozzá - a vagyoni igényekkel kapcsolatos megfelelő elszámolás alapján. Azokban az esetekben, amikor a szerzői jog sérelme valamilyen testi tárggyal (valamilyen művet hordozó eszközzel, könyvvel, hangfelvétellel stb.) kapcsolatos, és a sérelmes helyzet egyébként nem szüntethető meg, lehetőség van a jogsértés eszközének a megsemmisítésére, illetve jogsértő mivoltától megfosztására. Ilyen eset, ha valaki valamilyen írói művet vagy képzőművészeti alkotást más szerzői jogának a sérelmével, alkotásának a jogosulatlan felhasználásával hozott létre. Ilyenkor sor kerülhet a szerzői jog sérelmével létrejött munka (írás, szobor, festmény stb.) megsemmisítésére. Többszörözött mű esetében - a lehetőség szerint - a teljes jogvédelemhez valamennyi fellelhető példány megsemmisítésére szükség van. A szerzői személyiségi jogsérelem megállapításának csupán objektív feltétele van. Ezért más szerzői személyiségi jogának a sérelmével létrejött mű felhasználásával valamennyi felhasználó megvalósítja a jogsértést, függetlenül attól, hogy vétlen, jóhiszemű. Felhasználó az is, aki a jogsértéssel létrejött képzőművészeti alkotást megvásárolta. Ezért a vevő birtokában lévő alkotást is meg lehet semmisíteni. Többszörözött műveknél - pl. nagy példányszámban megjelent 132
