Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - V. fejezet. A felhasználási szerződések általános szabályai
két értelmezi (szoboreladás stb.), a második azokat az eseteket, amikor legalább egy műpéldány átadása szükséges a szerződés céljának, a felhasználásnak megvalósításához (főleg többszörözésre irányuló szerződések). Hangsúlyozni kell, hogy a rendelkezésben a „felhasználási szerződés alapján átadott”példányokról van szó, így ez nem vonatkozik a szerződés megkötése érdekében, ajánlatként elküldött műpéldányokra (például cikk beküldése folyóirathoz közlés végett). Ez utóbbi esetben a Ptk. általános szabályai alkalmazandók a példány megőrzésére. A folyóiratok azon nyilvános közlése, hogy „beküldött cikkeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza”, megfelel a Ptk. felelős őrzésről szóló előírásai által megkívánt „felszólításnak”, amely szerint ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja, kivéve ha a dolog társadalmi tulajdonban van, és őrzője gazdálkodó szervezet. [Ptk. 197. § (1) bek.] Egy további, igen fontos értelmezési szabály is levezethető az Szjt.-ből: a felhasználási szerződések hatálya csak a kifejezetten körött felhasználási módokra korlátozódik. Erre a következtetésre az Szjt. 13. § (1) bekezdésének elemzésével jutunk: a szerző hozzájárulása a mű bármilyen, tehát minden egyes felhasználása tekintetében szükséges. Ugyanez következik a szerződés érvényessége formai és tartalmi kellékeiből is: a szerződés lényeges, írásba foglalandó tartalma a felhasználási mód részletes körülírását jelenti. 6. Szerződés jövőben alkotandó műre Szjt. 29. § (1) A jövőben megalkotandó mure vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadása felől a felhasználó a jogszabályban megállapított határidő alatt köteles nyilatkozni. Szjt. Y. 23. § (1) A mű elfogadására nyitva álló határidő - ha jogszabály egyes ágakra eltérően nem rendelkezik - két hónap, amelyet a mű átadásától kell számítani. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. A jövőben alkotandó művekre kötött szerződés sajátos viszonyt hoz létre a felek között, amely a reménybeli vételhez, a megbízáshoz és a vállalkozáshoz is hasonló. A szerződés sajátos tárgya folytán a Ptk. együttműködési kötelezettségről [4. § (3) bek.], hibás teljesítésről és a teljesítés lehetetlenné válásáról rendelkező szabályain (305-312. §-ok) túl és helyett sajátos szerzői jogspecifikus szabályokra is szükség volt. A mű elfogadásának feltételeit, alkalmatlansága jogkövetkezményeit nem lehet például egy építési vállalkozó eredménytelensége szankcióihoz hasonló egyoldalúsággal, szigorúsággal megállapítani. Az elfogadásra általában megállapított 2 hónapos határidő, amelytől csak jogszabállyal lehet eltérni, s amely így az atipikus felhasználási szerződésekre mindenképpen érvényes, kötelezően lezárja a sokszor összetett, nehéz elbírálási folyamatot (lektorálás, zsűrizés stb.). Jelentősége a szerző számára garanciális, Az átruházott jogok terjedelme Megrendelt mű elfogadása 121
