Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - V. fejezet. A felhasználási szerződések általános szabályai
A jogdíj mértéke A díjfizetés módja Szjt. Y. 39. § (1) A szerzői díj összegét eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a szerződő felek állapítják meg. A zeneszerzők és szövegírók képviseletében a Szerzői Jogvédő Hivatal köt szerződést a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval a zeneművek szerzői dijának összegére vonatkozóan, ha a rádió és televízió valamely zeneművet díjazás ellenében a szerző hozzájárulása nélkül (Szjt. 22. és 23. §) jogosult felhasználni. SzJHr. 5. § (1) Közzétett zeneművek és zeneszövegek színpadon kívül történő nyilvános előadására, valamint mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átvitelére (hanglemezfelvétel, rádióelőadás stb.) vonatkozó jogot mind a Hivataltól, mind a szerzőtől meg lehet szerezni; közzé nem tett (nyilvánosságra nem került) művekre vonatkozóan az említett jogot csak a szerzőtől lehet megszerezni. (2) A szerzői jogdíj mértékét az (1) bekezdésben meghatározott minden esetben a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával a Hivatal állapítja meg és a jogdíjat a Hivatalhoz kell befizetni [6. § (1) bek.]. A szerzői díj mértékéről a felhasználási szerződésben általában szabadon lehet megállapodni. A törvényi engedély alapján sugárzott zeneművek rádiós, televíziós jogdíjairól a Szerzői Jogvédő Hivatal és az érintett sugárzási szervezet egy-két éves időszakokra állapodik meg. A közzétett zeneművek és zeneszövegek színpadon kívüli nyilvános előadásának (hangverseny, vendéglátóipar, műsoros előadás stb.) díjazásáról a Szerzői Jogvédő Hivatal az Szjt. 40. §-a, nem színpadi irodalmi művek ilyen előadásának dijáról az Szjt. 36. §-a alapján a művelődési miniszter jóváhagyásával tesz közzé díjszabást. (Lásd könyvünk IX., illetve XI. fejezetében.) A hangfelvételen való rögzítés, többszörözés és terjesztés jogdijaként a Szerzői Jogvédő Hivatal gyártott hangfelvétel példányonként a fogyasztói ár 8%-ának a védett művekre eső részét szedi be. Esetenként ehelyett a díj számítható a nettó termelői ár 11%-a alapján is. Ezen tűlmenően a végrehajtási rendeletekkel külön nem szabályozott felhasználási szerződéstípusoknál (például: szoftver, videoalkotás) a díj mértékére kötelező előírás nincs, mint ahogy erről szabadon állapodnak meg a felek a színpadi művek és a zeneművek megírási szerződései körében is (Szr., Zr.). Egyes nevesített felhasználási szerződéstípusoknál a jogszabály a szerzőt védő garanciális szabályként rögzíti a díjazás alsó határát (minimális mértékét), másoknál emellett maximálja is a dijat. Kötelező alsó dijhatár: Szr. (színpadi előadásdf]a), Zkr., Rtr., Fir., Agr., Pr., Fér., Kgr., Ipr. Kötelező alsó és felső díj határ: Kr. Szjt. V. 39. § (2) Közzétett zenemű nyilvános előadásáért, mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre való átviteléért (pl. hangfelvétel, rádió- és tv-előadás, film- és videó-háttérzene rögzítése), közzétett irodalmi mű hanglemezfelvételéért, valamint színpadi mű nyilvános előadásáért a szerzőnek járódijat, továbbá - ha a felek másképp nem rendelkeznek - a szoftver fel-116
