Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai
a televíziót. A szerzőket megillető összeget a Szerzői Jogvédő Hivatal a rádió és televízió műsorának figyelembevételével, felosztási szabályzata alapján osztja fel a szerzők között, az előadóművészeket megillető összeget pedig a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége kapja, melyet az előadóművészek szociális céljaira fordít. Tekintettel arra, hogy a vezetékre átvitel során kizárólag a rádió és televízió műsorainak felhasználására kerül sor, figyelemmel az Szjt. 23. § (2) bekezdésére, e műsorok felhasználásáért a sugárzó szerveket is díjazás illeti. 3. Felhasználás engedélyezése társadalmi érdekből Szjt. 24. § (1) Ha a szerző jogutódja a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználásához hozzájárulását alapos ok nélkül megtagadja, a hozzájárulást - amennyiben nemzetközi egyezménybe nem ütközik - társadalmi érdekből a bíróság ítélete pótolhatja. (2) A felhasználás díjazás ellenében történik. A felhasználás engedélyezése társadalmi érdekből tulajdonképpen kényszerengedély, mely esetben a bíróság adja meg a felhasználási engedélyt, és egyben meghatározza a fizetendő jogdíj nagyságát. A szerzői jogi kényszerengedély azonban szigorú korlátok között mozog. Csak már nyilvánosságra hozott mű vonatkozásában kerülhet sor olyan eljárásra, melyben a jogtulajdonos engedélyének hiányát bírói ítélettel kérik pótolni. További korlátozás, hogy kényszerengedélyt csak a szerző jogutódjával szemben lehet érvényesíteni, a szerző életében ilyen eljárás nem lehetséges. A bíróság csak abban az esetben engedélyezheti a felhasználást, ha a jogutód a felhasználást alapos ok nélkül tagadja meg, és a felhasználás engedélyezése társadalmi érdekből válik szükségessé. Lényeges rendelkezése az Szjt. 24. § (1) bekezdésének az is, hogy a bíróság társadalmi érdekből csak abban az esetben engedélyezheti a felhasználást, ha az nemzetközi egyezménybe nem ütközik. Ennek következtében Magyarországot kötő nemzetközi többoldalú és kétoldalú egyezmények idevonatkozó rendelkezéseit a bíróság köteles figyelembe venni. Ilyen kényszerengedélyezésre idáig nem került sor. 106
