Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - IV. fejezet. A szerzői jog korlátai

Szjt. Y. 17. § Iskolai ünnepélynek minősül a 14. § (1) bekezdésben meghatározott keretek között az oktatásban részesülők közreműködésével rendezett és valamely alkalomhoz kapcsolódó műsoros előadás. Iskolai célúnak kell tekinteni az oktatási rendszerbe tartozó intézmény által belépődíj mellett rendezett műsoros előadást abban az esetben is, ha az előadás bevétele oktatási vagy nevelési célok támogatására szolgál. Ez a rendelkezés az iskolai táncmulatságokra nem vonatkozik.

Szjt. V. 18. § (1) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó üzem (üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig az üzlethelyiséget látogató vendégek szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül a belépődíj szedése akkor is, ha egyéb elnevezés alatt (meghívómegváltás, műsormegváltás, a szokásos összeget meghaladó ruhatári díj stb.) történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.

(2) Zártkörűnek minősül az állami szervek, vállalatok és szövetkezetek vagy társadalmi szervezetek által saját dolgozóik részére rendezett összejövetel is.

(3) A magánhasználatra való előadással egy tekintet alá esik műveknek munkalélektani okokból, illetőleg a munka eredményessége érdekében - a termelőmunkával egyidejűleg - rádió, hanglemez vagy hangszalag útján történő lejátszása.

A szabad felhasználás általános feltétele, hogy annak tárgya nyilvánosságra hozott mű legyen. A nyilvánosság fogalmát jogszabály nem határozza meg, a Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint „A szerzői jog szempontjából nyilvános előadás minden olyan előadás, ami a családiasság vagy háziasság körén túlmegy és így a nyilvános előadás fogalma - szerzői jogi vonatkozásban - nem függ attól, hogy az előadás korlátlanul hozzáférhető-e vagy belépődíjhoz van-e kötve.” (Elvi 1423/ 1952-VI/24. III. K. 593. sz.) Ugyancsak a nyilvánossággal kapcsolatban állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy „védett zenemű kiállítási helyiségben, rádión keresztül történt sugárzását tehát nyilvános előadásnak kell tekinteni.” (Áf. IV. 21 995/1957.)

A szabad felhasználásnak egy másik feltétele a mű változtatás nélküli felhasználása. Az Szjt. 21. § (1) bekezdése a szabad felhasználást iskolai ünnepély vagy egyéb iskolai célra minden mű vonatkozásában engedélyezi. Az Szjt. V. 17. §-a határozza meg az iskolai ünnepélyek körét és ennek értelmében ilyennek kell tekinteni az Sqt. V. 14. § (1) bekezdésben meghatározott keretek között az oktatásban részesülők közreműködésével rendezett és valamely alkalomhoz kapcsolódó műsoros előadást. Amennyiben a műsoros előadás belépődíj köteles, a szabad felhasználás fennáll abban az esetben, ha a bevétel oktatási vagy nevelési célokat szolgál, de nem vonatkozik a szabad felhasználás az iskolai táncmulatságokon felhasznált művekre.

Az alkalomszerű és zártkörű összejöveteleken a művek felhasználása csak abban az esetben képezheti szabad felhasználás tárgyát, ha az nem jár jövede-99