Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VI. Szabadalomkutatás
sajat osztályozását használja ma is elsődleges osztályozásként, az an— goi. leírásokat az OTE Szabadalmi Tárában már 15 év óta a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szerint rendezik. Hasonló a helyzet sok más ország találmányi leirásainál is. с/ a szabadalmi tisztaság vizsgálatának menete л szabadalmi tisztaság vizsgálatát, s az azzal kapcsolatos szabaialomaaiomkutatást több egymást követő lépésben célszerű végrehajtani. kz első munkafázisoan a vizsgálati objektumot kellően ismerő konstruktőr, tecnnológus dönt arról, hogy az objektumnak mely részei állhatnak érvényes szabadalom oltalma alatt. Elkülönítik tehát a műszakilag regi megolcási részleteket az uj, esetleg szabadalmi oltalom alatt állóktól. Ez a^íelcontó tevékenység különösen nagy összetett ocjektumok /pl. repülőgép, hajó, komplett gyárberendezés/ szabadalmi tisztasága vizsgálatánál jelentős. л második 1ерэз már a szacadalomkutatássai kapcsolatos. Itt a szacadalmikag képzett szakember a vizsgálatba bevont országok leirástömegenek tárolási alapjául szolgáló osztálymutatókkal megállapítja mindazokat az osztályjelzeteket, amelyek a vizsgálati objektumra nézve releváns dokumentumokon előfordulhatnak. A kutatónak igen nagy körültekintéssel, gondossággal kell e jelzeteket megállapítania, mert az egész szabadalmi tisztaságvizsgálat sikere e kijelölésen múlhat. Célszerű inkább több uelzet kijelölésével töbölétkútatást vállalni,mintsem kevés osztályjelzet kiválasztása alapján, gyors kutatással szem elől téveszteni releváns dokumentumokat. A szabadalmi leírások igen nagy százaléka több osztályba is beosztályozható, maga a dokumentum viszont az OTH Szabadalmi Tárában csak egy osztályjelzet alatt található meg. Ez a körülmény is indokolja a több osztályjelzet szerinti kutatást. A harmadik munkafázis a kijelölt szaoadalmi osztályjelzettel bird dokumentumok szűrővizsgálata. Ennek során ki kell válogatni mindazokat a dokumentumokat, amelyek esetleg relevánsnak minosithetők, érinthetik a vizsgált objektum szabadalmi tisztaságát. Ez az elővizsgálat a szabadalmi cimek, ábrák, a leiráshcz mellékelt kivonatok, néha a leirás bizonyos részének átnézésével folyik, ás célja egy kisecb számú, részletes elemzést, tanulmányozást igénylő dokumentumsorozat kigyűjtése. Eboen a munkafázisban is fontos az óvatosság, hiszen a találmányok cinéi sokszor alig tartalmaznak információt, miértis a szűrővizsgálatot csak a elmekre nem lehet alapozni. S munkafázisban kiválogatott dokumentumok igénypontjainak részletekbe menő, alapos elemzése ás a vizsgálati objektummal való összevetése képezi a negyedik munkafázist, mivel a szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, az idegen nyelvű dokumentumok igénypontjairól kifogástalan forditást kell késziteni. Egyetlen tévesen értelmezett, illetve forditott szó rossz irányba befolyásolhatja a vizsgált objektum szaoadalmi tisztaságának megitélését. .ьо-^ ben a tevékenységben egyformán szerepe van az igénypontok kozott^jól eligazodó szakemoernek és a vizsgálati objektumot legapróbb részleteiben is ismerő konstrumtőrnek vagy technológusnak. Az ötödik munkafázisra akkor kerül sor, ha a szacadalomkutatás olyan dokumentumot tár fel, amely igénypontjai alapján lerontja a vizsgálati objektum tisztaságát. Ehhez azonban még egy feltételnek kell teljesülnie: érvényben kell lennie annak a szabadalomnak,amely-91