Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

V. Szabadalmi osztályozás

Ha a feltaláló a leírásban /vagy esetleg az igénypontban/ vala­mely berendezést, szerkezetet, készüléket, eszközt vagy eljárást ki­sebb, körülhatárolt műszaki területre vagy sajátos felhasználásra korlátoz, a beosztályozót ez a tény nem kötelezi az osztályozásnál való korlátozásra, azaz különös osztályba való besorolásra. Ilyen e­­setben, ha az osztályozó úgy tartja helyesnek, elsődleges osztályo­zásnak az általános osztályt adhatja meg. Sőt - ha úgy Ítéli meg, hogy a feltaláló által a leírásban alkalmazott korlátozás a valóság­ban nem is áll fenn, úgy jogosult az általános osztályt kizárólagos osztályozásként alkalmazni, a különös osztályt pedig teljesen elha­nyagolhatja. Ha a találmány több általános osztály területére tartozik, azt mindegyikbe be kell osztályozni. A találmányi "súlypont" kérdése főcsoport - alcsoport kiválasz­tásnál éppenugy döntő, mint az osztály - alosztály meghatározásánál. A főcsoport - alcsoport vonatkozásban is fennáll az általános és kü­lönös fogalom. A beosztályozásnál a lehető legszűkebb területet kell figyelem­be venni és az alcsoportok közül azt kell kiválasztani, amelyik a sor elején a legtöbb ponttal rendelkezik és magában foglalja a találmány összes lényeges ismérvét. A találmány leírása a feltalálói koncepció különböző lehetősége­it tartalmazhatja, úgymint eljárást, az eljárás megvalósításához szük­séges eszközt, berendezést vagy az általuk létrehozott terméket. Ezek külön-külön "találmányi egység"-et alkotnak. A leírások általában egy találmányi egységre vonatkoznak. Az esetben, ha a leírás több talál­mányi egységre vonatkozik, pl. eljárásra és berendezésre, úgy az el­járásra vonatkozó osztályjelzetet vagy jelzeteket a berendezésre vo­natkozó jelzettől, vagy jelzetektől kettős ferde vonallal /-//- / el kell választani. Az NSzO jelenleg első, de módosított változatában van érvényben. Az "első, de módosított" kifejezést úgy kell érteni, hogy az NSzO-t kialakítása idején az Osztályozási Munkabizottságok állandóan az uj javaslatok, kívánságok alapján változtatták, módosították. Az alapul szolgáló munkaanyagot sokszorosítva kiadták, a kiadott anyaghoz hoz­zászólást, észrevételeket, javaslatokat kértek. A beérkezett kívánsá­gokat a vonatkozó szakmai munkabizottság megtárgyalta és a változta­tást ismét közreadták. Ez utóbbi anyag az "első, de módosított" vál­tozat. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás készítői tudatában voltak annak, hogy egy osztályozási rendszer sem lehet tökéletes, az sohasem lehet véglegesen kész, az* sémikor sem lehet végérvényesen lezártnak, befejezettnek tekinteni. Az osztályozási rendszer haszná­lata közben hiányosságok jelentkeznek, amelyek igen sokrétűek lehet­nek. Bár a szakmai munkabizottságok egységes alapelvek szerint dol­goztak, mégis nem sikerülhetett minden egyformán. Vannak szakterüle­tek, ahol túlságosan széles körű, túl részletes munka folyt, más^ szakterületeken nagyon szűkmarkúak voltak és az anyag nem elég rész­letezett. Bizonyára előfordult, hogy nem gondoltak valamilyen lehe­tőségre, változatra és az kimaradt. 1954 óta közel húsz év telt el, uj műszaki területek alakultak ki, más területek nagyot fejlődtek, ismét mások pedig megálltak a fejlődésben. Ezeket a változásokat, a­­melyek mind rövidebb és rövidebb időközökben fognak mindenkor jelent­kezni, a módosítások, változtatások, bővítések, szűkítések segítségé­vel kell rendszeresen helyesbíteni, rendezni. Erre a rendezésre a fe-78

Next

/
Thumbnails
Contents