Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
IV. A szabadalmi tájékoztatásban kialakult nemzetközi kapcsolatok
IV. A SZABADALMI TÁJÉKOZTATÁSBAN KIALAKULT NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Bár a különböző országok szabadalmi hatóságai közötti hivatalos kapcsolatok története közel egy évszázadra nyúlik vissza, s ezek keretében a szabadalmi leirások és szabadalmi közlönyök cseréje is hosszú évtizedek óta rendszeresen folyik, ennek ellenére a találmányi hivatalok kapcsolatai a szabadalmi dokumentáció, illetve információ egyéb területeire csak a legutóbbi két évtizedben kezdtek kiterjedni. A kapcsolatok ilyen irányú kiszélesedéséhez minden esetben az a felismerés vezetett el, hogy a szabadalmi információval összefüggő tevékenységekben különböző országok találmányi hivatalainál igen sok párhuzamosság, kettőződés, sőt tobbszörczodés áll fenn, ez pedig a nemzetközi kapcsolatok kiterjesztésével, ésszerű nemzetközi munkamegosztással, módszertani és tárgyi egységesitéssel nagyrészt kiküszöbölhető. A kapcsolatok bővítésére irányuló kezdeményezés sok esetben a találmányi hivatalok valamely csoportjától indul ki, a kezdeményezést fokozatosan egyre több szabadalmi hatóság teszi magáévá, mig végűi világméretűvé szélesedik az együttműködés és ekkor általában uj szervezeti formát is ölt. Ez történt például a szabadalmi osztályozások egységesitése és a kutatásgépesités ésszerüsitése esetében /Strasbourgi Megállapodás, ICIREPAT = International Committee for Information Retrieval among Examining Patent Offices = Ujdonságvizsgáló Szabadalmi Hivatalok Nemzetközi bizottsága az Inf ormációvisszakeresésre/. 1. A KGST TAGORSZÁGOK TALÁLMÁNYI HIVATALAINAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KGST tagországok iparjogvédelmi hatóságainak kapcsolatai a dokumentáció és információ területér 1961 óta kezdtek rendszeressé válni. Az együttműködés keretét az Elnöki Értekezlet által kijelölt titkárság alkotta, amelynek feladatává tették a szabadalmi információ és az osztályozás egységesitési kérdéseinek megoldását. Egyes részproblémák tanulmányozására - idővel - a titkárságon belül munkacsoportok alakultak. Az első munkacsoport a szabadalmi leirások tartalmi elemzését igénylő kutatások - ezek közt elsősorban az újdonságvizsgálati kutatások - gépesitési problémáival, a második munkacsoport pedig a szabadalmakra és közzétett^bejelentésekre vonatkozó bibliográfiai adatok automatizált feldolgozásának kérdéseivel /ASZBA- rendszer = Avtomatizirovannüj Szpravocsno-Bibliograficseszkij Apparat = Automatizált Tájékoztató-Bibliográfiai Apparátus/ foglalkozott. A harmadik munkacsoport feladatát az archiválás korszerüsitése, uj információhordozók bevezetése, illetve egységesitése képezte. 62
