Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
III. Szabadalmi tájékoztatás külföldön
A tőkés országok szabadalmi hatóságai sem nezik azonban egészen közönyösen a szabadalmi tájékoztatás helyzetét, amit a közelmúltban bevezetett szabadalmi törvénymódosítások is tanúsítanak. Több kapitalista ország szabadalmi hivatala /holland, NSZK, francia, svéd stb./ éppen a mielőbbi informálás céljából, a szabadalmi tájékoztatás lényeges meggyorsitása érdekében módosította úgy korábbi gyakorlatát, hogy a szabadalmi bejelentést követő IS hónap elteltével kinyomtatja a találmány leirását, függetlenül attól, hogy a szabaáalomengedélyezési eljárás addig az időpontig milyen stádiumba jutott. Természetesen ebben az esetben is a szabadalmi hivatalok ujdonságvizsgálati feltételeinek megjavítása volt a döntő szempont, aminthogy a szabaduló mzut at ás о к racionalizálására, a gépesített kutatások előkészítésére ezekben a szabadalmi hivatalokban tett erőfeszítésekkel is az ujdonságvizsgálati munkát kívánták segíteni. Kétségtelen azonban, bármilyen indítékok vezetik is a tőkés országok szabadalmi hivatalait, az említett intézkedéseknek nemcsak a szabadalmi hatóságok, hanem a szabadalmi tájékoztatást igénylő felhasználók és igy maga a szabadalmi tájékoztatás ügye is hasznát látja. A szabadalmi hivatalok ilyen irányú fontos lépései közé sorolhatók a szabadalmi dokumentumokon feltüntetett bibliográfiai adatok azonositó jelzéseinek bevezetésére tett kezdeményezések - amelyek mindenki számára megkönnyitik a tájékozódást a szabadalmakkal kapcsolatban -»továbbá a dokumentumok hivatalok közti szállitását egyszerüsitő, illetve meggyorsító egységes mikrofilm-lyukkártyák elterjesztésére irányuló javaslatok. Ezeknek az intézkedéseknek jelentős a kihatásuk a szabad almi tájékoztatásra a tőkés országokban és azok határain túl is, mindamellett nem változtatnak azon a tényen, hogy a kapitalista országok szabadalmi hatóságai nem játszanak irányitó szerepet a szabadalmi tájékoztatásban, s hogy a szabadalmi tájékoztatás a tőkés országokban decentralizált. Ismeretes, hogy a tőkés államokban a vállalatok többsége igen élénk szabadalmi tevékenységet folytat, aminek viszont elengedhetetlen feltétele a szabadalmi információk gyors, pontos megszerzése, azaz hozzáférhető tárolása. E feladatok megoldására a vállalatok szabadalmi részlegei hivatottak. Gazdaságosan nem lenne megoldható, hogy a vállalatok az őket érintő szabadalmi információkat maguk tárják fel a világ különböző hivatalainak; kiadványaiból,ezt a szerepet túlnyomórészt speciális szabadalmi információs irodák,egyéb műszaki információs szolgálatok,kivételes esetekben állami információs központok töltik be. Ez utóbbiak példájaként említhető meg az amerikai Atomenergia Bizottság /АЕС = Atomic Energy Commission/, a Hadügyminisztérium Műszaki Információs ügynöksége /АЗТ1А = Armed Services Technical Information Agency/, az Országos Légügyi és űrhajózási Hivatal /NASA * National Aeronautics and Space Administration/ stb., amelyek ugyan nem speciálisan szabadalmi információkat szolgáltatnak, de az egyéb műszaki-tudományos információforrások mellett figyelmük a szabadalmakra is kiterjed. Az Atomenergia Bizottság referálólapja, a "Nuclear Science Abstracts" nagyszámú találmány kivonatát is közli rendszeresen. Az ezekhez hasonló állami információs szervezetek száma a kapitalista államokban nem nagy, de akadnak az Amerikai Egyesült Államokon kívül is ilyenek. Japánban például 1957 óta működik a Tudományos-Mü3zaki Információs Központ.amelynek hetenként megjelenő lapja annotációkat közöl az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és a Német Szövetségi Köztársaságban engedélyezett szabadalmakról. A tőkés országok vállalatai és egyéb intézményei a szabadalmi információkhoz túlnyomórészt az ilyen információk szolgáltatásara 57
