Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

III. Szabadalmi tájékoztatás külföldön

A tőkés országok szabadalmi hatóságai sem nezik azonban egészen közönyösen a szabadalmi tájékoztatás helyzetét, amit a közelmúltban bevezetett szabadalmi törvénymódosítások is tanúsítanak. Több kapita­lista ország szabadalmi hivatala /holland, NSZK, francia, svéd stb./ éppen a mielőbbi informálás céljából, a szabadalmi tájékoztatás lé­nyeges meggyorsitása érdekében módosította úgy korábbi gyakorlatát, hogy a szabadalmi bejelentést követő IS hónap elteltével kinyomtatja a találmány leirását, függetlenül attól, hogy a szabaáalomengedélye­­zési eljárás addig az időpontig milyen stádiumba jutott. Természete­sen ebben az esetben is a szabadalmi hivatalok ujdonságvizsgálati feltételeinek megjavítása volt a döntő szempont, aminthogy a szabadu­ló mzut at ás о к racionalizálására, a gépesített kutatások előkészítésé­re ezekben a szabadalmi hivatalokban tett erőfeszítésekkel is az uj­­donságvizsgálati munkát kívánták segíteni. Kétségtelen azonban, bár­milyen indítékok vezetik is a tőkés országok szabadalmi hivatalait, az említett intézkedéseknek nemcsak a szabadalmi hatóságok, hanem a szabadalmi tájékoztatást igénylő felhasználók és igy maga a szabadal­mi tájékoztatás ügye is hasznát látja. A szabadalmi hivatalok ilyen irányú fontos lépései közé sorolha­tók a szabadalmi dokumentumokon feltüntetett bibliográfiai adatok a­­zonositó jelzéseinek bevezetésére tett kezdeményezések - amelyek min­denki számára megkönnyitik a tájékozódást a szabadalmakkal kapcsolat­ban -»továbbá a dokumentumok hivatalok közti szállitását egyszerüsi­­tő, illetve meggyorsító egységes mikrofilm-lyukkártyák elterjesztésé­re irányuló javaslatok. Ezeknek az intézkedéseknek jelentős a kihatá­suk a szabad almi tájékoztatásra a tőkés országokban és azok határain túl is, mindamellett nem változtatnak azon a tényen, hogy a kapita­lista országok szabadalmi hatóságai nem játszanak irányitó szerepet a szabadalmi tájékoztatásban, s hogy a szabadalmi tájékoztatás a tő­kés országokban decentralizált. Ismeretes, hogy a tőkés államokban a vállalatok többsége igen élénk szabadalmi tevékenységet folytat, aminek viszont elengedhetet­len feltétele a szabadalmi információk gyors, pontos megszerzése, azaz hozzáférhető tárolása. E feladatok megoldására a vállalatok sza­badalmi részlegei hivatottak. Gazdaságosan nem lenne megoldható, hogy a vállalatok az őket érintő szabadalmi információkat maguk tárják fel a világ különböző hivatalainak; kiadványaiból,ezt a szerepet túlnyomó­részt speciális szabadalmi információs irodák,egyéb műszaki informáci­ós szolgálatok,kivételes esetekben állami információs központok töltik be. Ez utóbbiak példájaként említhető meg az amerikai Atomenergia Bi­zottság /АЕС = Atomic Energy Commission/, a Hadügyminisztérium Műszaki Információs ügynöksége /АЗТ1А = Armed Services Technical Information Agency/, az Országos Légügyi és űrhajózási Hivatal /NASA * National Aeronautics and Space Administration/ stb., amelyek ugyan nem speciá­lisan szabadalmi információkat szolgáltatnak, de az egyéb műszaki-tu­dományos információforrások mellett figyelmük a szabadalmakra is ki­terjed. Az Atomenergia Bizottság referálólapja, a "Nuclear Science Ab­stracts" nagyszámú találmány kivonatát is közli rendszeresen. Az ezek­hez hasonló állami információs szervezetek száma a kapitalista álla­mokban nem nagy, de akadnak az Amerikai Egyesült Államokon kívül is i­­lyenek. Japánban például 1957 óta működik a Tudományos-Mü3zaki Infor­mációs Központ.amelynek hetenként megjelenő lapja annotációkat közöl az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és a Német Szövet­ségi Köztársaságban engedélyezett szabadalmakról. A tőkés országok vállalatai és egyéb intézményei a szabadalmi információkhoz túlnyomórészt az ilyen információk szolgáltatásara 57

Next

/
Thumbnails
Contents