Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
II. A szabadalmi tájékoztatás helyzete Magyarországon
а/ a szabadalmakban rögzített megoldásokat hasznosítani a műszaki fejlesztésben; b/ megismerni a szabadalmazott megoldásokat annak eldöntésére, hogy az újonnan szabadalmaztatni kivánt találmányokat mások korábban már nem szabadalmaztatták-e /ujdonságvizsgálat/. A szabadalmi tájékoztatás alatt tehát azt értjük, hogy mások közreműködésével vagy önállóan tájékozódunk a szabadalmi dokumentumokban foglalt megoldásokról, abból a céloól, hogy a szerzett információkat a műszaki fejlesztésben vagy más vizsgálatok során előnyösen hasznosítsuk. Nézzük, miképpen hasznosithatók a szabadalmi leírásokból szerzett információk a műszaki fejlesztésben? Mindenekelőtt tisztában kell lenni azzal, hogy a szabadalmi leírásokban foglalt megoldások a/ vagy oltalom alatt állanak, vagy b/ az oltalom már megszűnt. Ha az oltalom már megszűnt, a szabadalmi leírásban foglalt megoldás azon a területen /pl. Magyarország területén/, ahol korábban az oltalom fennállt, bárki által szabadon felhasználható, mivel a bitorlás ténye /vagyis mások jogainak megsértése/ már nem állhat fenn. Ha pedig a szabadalmi oltalom fennáll, a leírásban foglalt megoldás az oltalmi területen szabadon nem hasznosítható, a hasznosításhoz a szabadalmas engedélyét kell kérni, mert különben a felhasználó szabadalombitorlást követ el /vagyis a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja/. Mindebből következik, hogy a szabadalmi információk szerzésekor, azzal egyidőben, arról is meg kell győződni, hogy a kérdéses szabadalomnak mi az oltalmi helyzete. A szabadalmi oltalom időtartama országonként változik. Magyarországon "A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart" /Szt. 12.§ l.bek./. Húsz évnél korábban szűnik meg a szabadalom lemondás, megaemmisités va^y a fenntartási illeték fizetésének elmulasztása miatt. Mivel a világ legtöbb országának szabadalmi törvénye az oltalom időtartamát pontosan meghatározza /általában 15-20 év/, ugyanakkor az oltalom megszűnésének okai is nagyjából azonosak a magyar törvényben foglaltakkal, a szabadalom oltalmi ideje maximálisan az oltalmi idő végével szűnik meg, de az esetek nagy részében a szabadalmak - a fenti okok miatt - addig sem "élnek". Ha tehát a szabadalmi leírást azzal a céllal tanulmányozzuk;, hogy annak tárgyát a műszaki fejlesztésoen hasznosítsuk, az első feladat az, hogy az oltalmi helyzetet is tisztázzuk. Magyarország területén az engedélyezett szabadalom leírásának tanulmányozásakor ez könnyű feladat, mert nem kell mást tenni, mint az GTH-nál vezetett szabadalmi lajstromból /a lajstromszám alapján/ meggyőződni, hogy a kérdéses szabadalomnak mi az oltalmi helyzete. A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról másolatot kérhet. Nehezebb a feladat abban az esetben, ha más ország területén engedélyezett szabadalom oltalmi helyzetét akarjuk tisztázni. Ha arra vagyunk kiváncsiak, hogy a kérdéses szabadalom tárgyára Magyarország területén engedélyeztek-e szabadalmi oltalmat, akkor először a Szabadalmi Tár magyar szabadalmi leirás gyűjteményéoen kell vizsgálódni, hogy a megoldásra engedélyeztek-e szabadalmat. Ha a kérdéses szabadalom újabb keletű, tanácsos a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesitő utolsó számait is átvizsgálni, hogy meggyőződjünk, nem 32
