Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

I. Alapfogalmak

Információs intézmények az olyan önálló intézetek, vállalatok /függetlenül a konkret finanszirozási formától/, amelyek fő tevékenysége valamilyen információs tevékenység /főprofilu információs intézmény/ vagy, amelynek feladatai között információs tevékenység szerepel /mellékprofilu információs intézmény/.

Információs szervek a meghatározott szervezeteken /intézet, vállalat/ oelüli olyan szervezeti egységek, amelyek feladata meghatározott információs tevékenység ellátása a szervezet egésze vagy bizonyos részei számára.

Információs rendszer alatt értjük a különböző szervezeteken belül /pl. vállalat, szakterület, alágazat, ágazat, népgazdaság/ az információs tevékenységet végző szerveket, illetve intézményeket, valamint azok információs tevékenységet.

Az információ tárgyköre szerint megkülönböztetünk műszaki, gazdasági~ piaci, szabadalmi stb. információkat, információs tevékenységet és információs rendszereket; az információk jellege szerint pedig számviteli, illetve szakmai információkat, információs tevékenységet és információs rendszert.

Szakmai információk alatt olyan információkat értünk, amelyek általában a gazdasági környezetből származnak, s részben a vállalati munka eredményeivel kapcsolatosak. A gazdasági folyamat kialakításában nagy részük közvetlenül is felhasználásra kerül, s a vállalat részéről kibocsátott iniormációk is jelentős részükben különféle szakmai vonatкоzásuak.

Szabadalmi tájékoztatás alatt értjük azt az információs tevékenységet, amelynek célja tájékozódás, illetve tájékoztatás azokról a találmányokról, amelyek

a/ oltalom alatt állnak;

b/ oltalom alatt állottak;

с/ amelyek oltalma még nem biztosított, de a jövőben oltalmat élvezhetnek.

A szabadalmi tájékoztatás tárgya lehet az а/, b/, с/ alattiak bármelyike, vagy ezek közül kettő vagy mindhárom együttesen. - A jelen kiadványban "szabadalmi tájékoztatás" alatt ezért nemcsak a szabadalmi oltalom alatt álló vagy az alatt állott találmányokról, hanem a szerzői tanusitványos találmányokról való tájékoztatást is értjük. /Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kétféle oltalmi forma között egyenlőségjelet tennénk. A magyar nyelv azonban a találmányi tájékoztatás kifejezést nem ismeri, ezért függetlenül az oltalmi formától, az azonos értékű műszaki megoldásokról, a találmányokról való tájékoztatásra a továbbiakban egységes kifejezést: a "szabadalmi tájékoztatás" kifejezést használjuk./

Dokumentum alatt olyan anyagi információhordozót értünk, amelyről a rárögzitett információ hosszaDb időn át töbcször "levehető" /reprodukálható/.

Dokumentálás alatt az eredeti /primer/ dokumentumok tartalmi feldolgozásával,feltárásával kapcsolatos tevékenységet értjük. A dokumentálás Írásos termékét másodlagos /szekunder/ dokumentumnak, a kettőt együtt pedig dokumentációnak nevezzük.

26