Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
I. Alapfogalmak
rezhetők be bizonyos alapvető információk /a szabadalmi bejelentés, illetve szabadalmazott találmány cime, első igénypont szövege stb./, amelyek alapjául szolgálhatnak a további részleteseoc tájékozódási munka /a szabadalmi bejelentés, illetve a szabadalmi leirás és igénypontok tanulmányozása/ folyamatbatételét elhatározó döntéseknek. Szabadalmi lajstrom az illetékes iparjogvédelmi hatóság /nálunk az OTn/ által vezetett és a közönség rendelkezésére álló olyan nyilvántartás, amely az engedélyezett szabadalmakra vonatkozó legfontosaoo adatokat feltünteti /szabadalmas neve, foglalkozása, lakhelye, a szabadalom cime, elsőbbsége, a szabadalom kelte, az illeték lerovása, a szabadalom hasznosítására vonatkozó szerződés, a megszűnésre vonatkozó adatok stb./. A szabadalmi lajstrom tehát a szabadalmi tájékozódás ugyancsak elsődleges forrása, amelyből azonban nem a szabadalommal védett találmány műszaki tartalmára, hanem egyéb, a szaoaaalommal kapcsolatos, jogi és gazdasági szempontból döntő körülményekre nézve nyerhető naprakész tájékozódás /szabadalom hatálybanléte vagy megszűnése, szabadalmasra, illetve a feltalálóra vonatkozó adatok stb./. A függő szabadalom valamely másik szabadalom /eredeti találmányra adott szabadalom/ védelmi körébe esik. Megadása alkalmával az engedélyező hatóság megállapítja, hogy kivitelezéséhez, megvalósításához valamely más^ még érvényben lévő szabadalom /eredeti találmányra adott szabadalom/ megvalósitása is szükséges. Az engedélyezés céljából bejelentett találmány ugyanis enélkül nem valósítható meg. Ilyen esetben a függő szabadalommal védett találmány megvalósításához az eredeti szaoadalom jogosultjának engedélye szükséges. A magyar jog a kényszerengedély kapcsán rendelkezik a függő szabadalomról. Külföldi szabadalmi leírások dokumentációs feltárása során számos olyan szabadalmi fajtával lehet találkozni, amelyet a magyar jog nem ismer. Gélszerű ezért ezekről is vázlatos áttekintést adni. A javitási vagy pótszabadalom általában már fennálló szabadalom, un. tcrzsszabaaalom kiegeszitesere, javítására vagy továbbfejlesztésére szolgál. Ezek a legtöbb ország előirása szerint addig érvényesek, ameddig a törzsszabadalom és azzal együtt szűnnek meg. Előfordul azonban, hogy a javitási szabadalom nem függ az alapot képező szabadalomtól, igy pl. Mexikóban a javitási szabadalom független a törzsszabadalomtól, Belgiumban ezzel szemben függ és jellege megegyezik a pótszabadalom jellegével. - Engedélyezhetóségükkel kapcsolóitoan a különböző országokban kétfajta felfogást különböztethetünk ma«, az egyik felfogás szerint - ez uralkodott Magyarországon is 1970-yig* amig a pótszabadalom intézményét hazai jogunk elismerte - a yót- vagy a javitási szabadalom alapját képező találmánytól ugyanolyan újdonságot és találmányi színvonalat követelnek, mint a törzs-, illetve önálló szabadalomtól. A másik felfogás szerint a vagy a javítási szabadalomtól nem kívánják meg azt a találmányi színvonalat, mint az önálló szaoadalomtól. Ennek megfelelően a törzs-szabadalomhoz csatlakozó minden további javii£3 vagy kiegészítés - bármilyen csekély legyen is - pótszabadalomra vagy javítási szabadalomra ad igényt. л behozatali vagy bevezetési szabadalom valamely külföldön megadott szabadalmon alapszik és azt a célt szolgálja, hogy ha az adott szaoadalom tárgya az országon belül nem ismeretes vagy nincs megvalósítva,akkor annak megvalósitását engedélyezés utján elősegítse. Ezt az intézményt honosította meg Argentina, Belgium, Irán, Spanyolország, Törökország. Az egyes országok előírásai különbözőek. Argent^^.ában 23
