Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
X. A szabadalmi tájékoztatás eredményeinek felhasználása
Magát a kutatási vagy tervezési feladatot helyesen kitűzni és meghatározni sem lehet anélkül,, hogy ne volna ismert a versenytársak szabadalmai által védett és az azokban tükröződő korszerű műszaki szint. E szabadalmak leírásai utbaigazitást adnak arra nézve, hogy a vállalat által tervezett kutatási, fejlesztési irány egybeesik-e a szokásos világpiaci megoldásokkal. Ezek az információk idejében figyelmeztethetnek valamely megoldási mód esetleges túlhaladott voltára is. A szabadalmi leírásokban foglalt műszaki ismeretekről való tájékozódás a szakemberekben sok esetben egész uj megoldási lehetőségek felismerését segiti elő: olyan műszaki megoldások létrehozására késztet, amelyek lehetővé teszik a versenytársak szabadalmának megkerülését. A szabadalmi irodalom ilyen "másodlagos" képzettársitást elősegítő jellege gyakran éppen a konkrét megoldásokból általánosítható elvek más célra történő felhasználásánál ad merőben uj szempontokat. b/ Áruexport kitérjesztése esetén. Ahhoz, hogy valamely termék külföldi piacát biztosítani lehessen, szükséges, hogy ismert legyen a vele azonos rendeltetésű termékeket gyártó vállalatok szabadalmi helyzete. Gélszerű ismerni a szabadalmak oltalmi idejét a származási országban, valamint az ugyanazon találmányra más országban bejelentett "további" szabadalmak jogi helyzetét. Ezekből az adatokból ugyanis megállapítható, hogy az alapszabadalom alapján gyártott termék mely országokban kerül még - szabadalmi oltalommal védve - értékesítésre. а/ A kutatás, illetve tervezés megkezdése előtt. с/ Belföldi piaci helyzet vizsgálata. Uj termék gyártásának bevezetése előtt célszerű tisztázni, hogy a szóbanforgó termékre vonatkozóan, illetve annak előállítási módjára hazánkban milyen szabadalmak vannak érvényben. Tisztázandó, hogy a gyártani kívánt termékre vonatkozó és még érvényben lévő hazai szabadalmak közül van-e olyan, amelyik már meghaladta a harmadik oltalmi évet. Ez esetben ugyanis a szabadalmas - ha szabadalmát az ország területén mindeddig nem hasznosította - elvileg, bírói utón kényszerengedély adására is kötelezhető. A szabadalmi helyzet felderítése jogi szempontból a hatályos szabadalmak felől való tájékozódást jelenti, ami elsődlegesen a szabadalmi lajstromban való tájékozódással egyértelmű. A szabadalom megszűnése ugyanis a szabadalmi lajstromból megállapítható, s igy a további tájékozódás és tájékoztatás /feldolgozó munka/ szempontjából csak azok a szabadalmi leírások jönnek figyelembe, amelyek az elsődleges /jogi jellegű/ feltárás során kiválasztásra kerültek. Ehhez hozzá kell fűznünk azonban, hogy minden ország csak az általa engedélyezett szabadalmakat lajstromozza, igy az OTH szabadalmi lajstroma csak a magyar szabadalmakra, az angol szabadalmi lajstrom csupán az angol szabadalmakra nézve ad tájékoztatást. A tájékozódás eredménye tehát elsődlegesen a jogérvényesség megállapítása. Kint minden jognak, igy a szabadalmi jognak is határai vannak, azonban: e határokat a szabadalom igénypontjai által meghatározott oltalmi kör képezi. A további tájékozódó és tájékoztató munka lóo
