Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
X. A szabadalmi tájékoztatás eredményeinek felhasználása
A szabadalmi helyzet felderítése ezért általában a piac vizsgálatával kezdődik, annak megállapításával, hogy a tervezett uj gyártmány előreláthatólag találkozik-e majd és milyen azonos vagy hasonló gyártmányokkal a piacon, amelyek részben vagy egészben szabadalmi oltalom alatt állnak. Célszerű, ha a kutató-, tervezőintézetek, vállalatok még a tervezési-fejlesztési munka megkezdése előtt elvégzik a piacnak szabadalomjogiszempontból való vizsgálatát. X piac vizsgálata alatt - természetesen a hazai piacot is beleértve - azon országok szabadalomjogi szempontból való vizsgálatát értjük, ahová a tervezett gyártmány exportja irányulhat. A hatályos magyar szabadalmak leírásairól, valamint az export szempontjából figyelembe jöhető országok hatályos szabadalmi leírásairól való tájékozódás - azonkívül, hogy figyelmeztet a tervezési-fejlesztési munka korlátáira - számos esetben olyan értékes információkat, ötleteket szolgáltatnak, amelyek hatékonyabbá tehetik a tervező-fejlesztő munkát, vagy annak irányát meghatározzák. A tervező-fejlesztő munka megkezdése előtt azonban az esetek túlnyomó részében a gyártmányfejlesztés célja ismeretes csupán,ezért ekkor még csak igen nagy vonalakban és elég általánosságban mozgóan lehetséges a szabadalmi helyzetről tájékozódni. Ezért szükséges,hogy a tervezési munka befejezését követően a gyártás megkezdése előtt, most már az alkalmazott részletmegoldások ismeretében ezekre nézve újból megtörténjék a szabadalmi helyzet felderítése. A kutató-fejlesztő intézetek, vállalatok e munka elvégzése alkalmával már lényegesen szükebb körre korlátozhatják tájékozódó tevékenységüket: gyakorlatilag csak az uj műszaki megoldások szabadalmi helyzetének felderítése szükséges feltétlenül. Azokról a műszaki megoldásokról, amelyek felhasználásával előállított termékeket a vállalat már korábban piacra bocsátott, jogosan feltehető, hogy nem ütköznek mások már fennálló jogaiba. Hiszen ez esetben erről a vállalat már tudomást szerzett volna, a szabadalmas jelentkezése következtében. Más azonban a helyzet, ha az export olyan piacra történik, ahol a szóbanforgó terméket eddig még nem hozták forgalomba. Ilyen esetben célszerű kiterjedtebben /tehát nemcsak az alkalmazott legújabb műszaki megoldásokra vetitve/ végezni szabadalmi tájékozódást. ügy véljük, világos, hogy milyen jelentős megtakaritást jelenthet a vállalatoknak - és milyen nagymértékben emeli a kutató-fejlesztő intézetek tevékenységének gazdasági értékét /ami a tervezői dijban is kifejezésre juttatható/, ha olyan termék gyártását teszik folyamatba, amelynek szabadalmi helyzete tisztázott. A szabadalmi helyzetről - a gyártás megkezdése előtt - végzett tájékozódás biztosítja a gyártmány szabadalmi szempontból való exportképességét. Előfordul azonban, hogy a gyártmányt olyan országba kívánják exportálni, ahová azt eredetileg nem tervezték, vagy az eredetileg belföldi forgalombahozatal céljából előállított gyártmányt külkereskedelmi forgalomba kivánják bocsátani, ami különösen az iparilag fejlett országokba irányuló export esetén azzal a veszéllyel jár, hogy ott fennálló olyan szabadalomba ütközik, amelyet a más országban végzett tájékozódás nem tárt fel. Ez esetben az exportálás előtt újabb, most már harmadik szabadalomkutatást kell végezni, nehogy a tervezett exportbevétel helyett a harmadik személyek hatályos szabadalmába ütköző export súlyos anyagi és erkölcsi hátrányokat okozzon az iparvállalatnak. Hiszen a bizományos külkereskedelmi vállalatra ezeket,^ legalábbis az anyagi következményeket, átháritani nem lehetséges. Ha azonban az a sajnálatos eset áll fenn, hogy sem a tervező-fejlesztő 157
