Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése
előznie, és a lyukkártyák alkalmazásánál a következő szempontokat fcell figyelembe venni: a feltárni kívánt szabadalmak mennyisége, a feltárás mélysége, a deszkriptorok mennyisége, az esetleges változások mértéke, a visszakeresés milyensége és gyakorisága. 5. GÉPI LYUEXÁBTYÁX, LYUKSZALAGOK A gépi lyukkártyás eljárások információk tárolására és visszakeresésére már elég régóta ismeretesek. A lyukkártya készítő /lyukasztó/ és leolvasó gépek azonban mind teljesítőképességben, mind minőségben és kivitelben az utolsó évtizedekben nagyot fejlődtek. A gépi lyukkártyák kódolása a már ismertetett kódolási elvek f igyelen'oevételsvel történhet, azzal az eltéréssel, hogy minden esetben figyelembe kell venni a rendelkezésre álló lyukasztó, illetve leolvasó gépek sajátosságait. A gépek gyártói készséggel nyújtanak gépeik tulajdonságaira vonatkozó kimeritő felvilágositást. Nehezebb a helyzet akkor, ha különböző gyártmányú gépek összekapcsolása, együttműködtetése is szükséges, mert ennek lehetőségét a gépek gyártói - elsősorban az üzleti verseny miatt - gátolni igyekeznek. Néhány nagyobb vállalat - mint például az IBM - gépeihez legjobban használható, saját lyukkártya kódrendszert is alakitott ki. Mindenesetre megállapítható, hogy a gépi lyukkártyás eljárások bevezetése magas anyagi ráfordítást követel, mert a bonyolult elektronikai és finommechanikai kivitelezésű gépek beszerzési ára aránylag magas. Számításba kell venni azt is, hogy legtöbb esetben eredetileg nem szabadalmi dokumentációk feldolgozására kifejlesztett adatfeldolgozó gépeket kell e célra felhasználni. De az utóbbi esetben az anyagi ráfordítások részaránya kedvezőbben alakulhat, ha a más célra beszerzett, már meglévő gépek /számítógépek/ üres óráit használják fel szabadalmi dokumentáció feldolgozására. Ez az ut Magyarországon is több helyen járható, mert az utóbbi időben számos vállalat szerzett be közepes vagy nagyteljesítményű számítógépet és ezek perifériális berendezései /lyukkártyakészitő és leolvasó berendezései/ a kívánt célra jól felhasználhatók. A gépi lyukkártyák különféle nagyságban és kivitelben készülnek. Túlnyomórészt a 80 oszlopos lyukkártya használata terjedt el és a piacon kapható legtöbb gép ezek feldolgozására alkalmas. A gépi lyukkártyákon legtöbb esetben már szöveg nem található, a kártya valamennyi információt kódolt formában tárolja. A 8. ábra gépi lyukkártyát /SAW Elektro Apparate Werk Berlin, Treptow/ mutat be, amelynek érdekessége, hogy a rányomtatott szöveg az egyes kódmezők EAW szerinti felhasználására vonatkozóan útbaigazít. Nincs lehetőségünk, de nincs is értelme valamennyi lyukkártyafeldolgozó gép ismertetésére. E gépek fontosabb tulajdonságainak és felhasználási lehetőségeinek megismerése érdekében néhány jelentősebb cég gépét bemutatjuk. A bemutatás tájékoztató jellegű, néhány kiragadott, tipikusnak itélt gépre korlátozódik és a közölt adatok elsősorban az érintett cégek nyilvánosságra hozott tájékoztatóiból származnak. A gépek állandó továbbfejlesztése miatt, vásárlás és felhasználás előtt minden esetben gondos előtanulmányozás szükséges. Elsőnek a viszonylag olcsó ára és sokoldalú felhasználhatósága ' 127