Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése

ják a gépesített feldolgozást és visszakeresést megfelelő módon meg­oldani - néhány erősen lehatárolt szakmai terület kivételével. Miután kulcslisták készítése megfelelő kódolás nélkül nem kép­zelhető el, vizsgáljuk meg a kulcslisták készítését szabadalmi leírá­soknál. Az általános megoldást a hierarchikus kapcsolatokon felépített és hozzárendelt jellel kiegészített szakmai tezaurusz jelenti. Ha például a "villamosszigetelők" csoportját vesszük, mint a teljes mű­szaki terület szükebb témakörét, akkor nyilvánvaló, hogy szélesebb fogalmat meghatározó villamosszigetelő deszkriptor családjába tarto­zik az a villamosszigetelő fajta, amelynek pontosabb, szükebb műsza­ki meghatározása szabadtéri villamosszigetelő 1000 Volt feletti át­ütési feszültséggel, porcelán szigetelőanyagból. Példaképpen próbál­junk a villamosszigetelőkre vonatkozóan hierarchikus felépítésű te­zauruszt késziteni. Tegyük fel, a témakör korábbi felmérése alapján megállapitást nyert, hogy a témakör kódolására hatjegyű szám elegen­dő. A hatjegyű számon belül az első két számjegy a villamosszigetelő témakört jelölje és erre más témakörök rendszerezése alapján például az 55-ös számot tartottuk fenn. Tegyük fel továbbá, hogy műszaki szakemberek a témakör alapos elemzésével kikeresték a fenti témakör­be tartozó valamennyi fontos deszkriptort, megfelelő hierarchikus sorrendbe rakták és megfelelő kódszámokkal látták el. /Ez egyébként a leghosszadalmasabb, legnehezebb feladat./ Ezek alapján a harmadik számjegy arra nyújt felvilágositást, hogy a villamosszigetelő szabad­téri, amelynek a jele legyen a példánkban 1-es^zám, hasonlóan a ne­gyedik számjegy a különböző átütési feszültségű szigetelőket osztá­lyozza és az 1000 Volt feletti átütési feszültségű szigetelőket pél­dánk szerint 3-as szám jelöli. Az ötödik számjegy a szigetelők anya­gának azon fizikai tulajdonságát jellemzi, hogy szilárd, gáznemü vagy cseppfolyós anyagból áll stb. Eszerint példánkban a szigetelő­­anyagot, miután az szilárd, az 1-es szám jelöli, az utolsó hatodik számjegy pedig azt határozza meg, hogy a szóbanforgó szigetelőanyag milyen anyagból van: porcelán, üveg, gumi, teflon stb. Mivel a porce­lán anyagú szigetelőt 1 számmal jellemezzük, a példa szerinti szige­telő utolsó számjegye 1-es lesz. A fentiek alapján a példa szerinti szabadtéri villamosszigetelő, 1000 Volt feletti átütési feszültséggel, porcelán szigetelőanyagból, 55I3II kódszámot, az ugyanilyen villamosszigetelő - amelynek anyaga porcelán helyett üveg, de a többi jellemző tulajdonsága ugyanaz - a példánk szerint 551312 kódszámot kapja. Ha valamely gép tárolómezejébe valamennyi villamosszigetelő sza­badalomból kikeresett összes jellemzőt beírtuk, a későbbiek folyamán, ha például szükség van mindazon szabadalmak lajstromszámára, amelyek­ben kizárólag porcelán anyagból álló 1000 Volt feletti átütési fe­szültségű és szabadtéri szigetelőkre vonatkozik, akkor az ennek meg­felelő 55I3II kódszámot kell betáplálni a gépbe, amely ennek alapján az összes olyan szabadalmat, amelyben ezzel a kódszámmal jellemzett tartalom található, ki fogja Írni, illetve az ilyen kódszámot tartal­mazó szabadalmak egyéb adatait tartalmazó lyukkártyákat a többitől különválasztva, rendelkezésre bocsátja. A fenti példa szerinti kulcslista felépitése hierarchikus jel­legű és gondos, mindenre kiterjedő felépités esetén, logikus és bő­víthető. Az előbbi példa bizonyos fokig érzékeltette azt is, hogy mi­lyen körültekintő, gondos és széles körű munka szükséges a jó tezau-118

Next

/
Thumbnails
Contents