Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)

VIII. Szabadalmi tájékoztatás gépesítése

Ritka kivételtől eltekintve, az 1.1 csoportban fordul elő a leg­több szabadalmi leirás /rendszerint többszöröse az 1.2 csoportba eső leírásoknak/, ezért ennek a feldolgozása okozza a legtöbb nehézséget. Azonban nemcsak a kétfajta csoportba tartozó anyag mennyiségének je­lentős különbsége indokolja a más—más jellegű, illetve fokú gépesí­tést, hanem a feldolgozási szempontok nagyfokú különbözősége is. Egé­szen más jellegű adatok szükségesek a saját szabadalmak vagy az ide­gen tulajdont képező szabadalmak leírásainak feldolgozását illetően. A két csoporton belül a feldolgozás különféle szempontok szerint végezhető. A legfontosabb szempontok az alábbiakban foglalhatók ösz­­sze: 1.1 Idegen, más tulajdonát képező szabadalmak leírásainak gyűjtése és feldolgozása 1.11 Adott műszaki terület jelenlegi technikai színvonalának megál­lapítása Uj kutatások, fejlesztési és tervezési feladatok megoldásának kiindulásaként, a szabadalmi leírások áttekintése legalább olyan fon­tos, ha nem fontosabb, mint a könyveké, folyóiratoké vagy egyéb szak­­irodalmi forrásoké. Ha tekintetbe vesszük a szabadalmi leírások új­donságát és azt, hogy ezek szigorúan körülhatárolt témakörökben cso­portosíthatók, kézenfekvőek a szabadalmi leirások feldolgozásának e­­lőnyei. A szabadalmi leírásban ismertetett találmány két alapvető jel­lemzőjéből, annak újdonságából és haladó jellegéből magától értetődő természetességgel következik annak információs értéke is, amelyet csak megerősít a találmány műszaki jellege és gyakorlati alkalmazha­tósága. A tájékoztató tevékenység során nagy jelentőséget nyer, hogy minden szabadalmi leirás, tehát minden műszaki megoldás a másiktól eltérő újdonságot tartalmaz, ezért nem található meg ugyanaz az eljá­rás vagy termék kétszer. Ez a megállapítás viszont a könyvekre és fo­lyóiratokra nem áll. Pontos az a körülmény is, hogy a szabadalom csak arra a megoldásra biztosit jogi védelmet, amelyet félreérthetetlenül leír, ennélfogva sohasem lehet annyira félreérthető és a lényeget több esetben elhagyó, mint például egy átlagos folyóiratcikk. 1.12 A gyártani kívánt vagy gyártott termék szabadalmi helyzeténe vizsgálata Ezt a vizsgálatot két egymástól lényegesen különböző szempont vezérli: az egyik az ütközések, a szabadalom bitorlás elkerülése; a másik szempont annak felkutatása, hogy az alkalmazott megoldásban mi az uj, szabadalmaztatásra alkalmas elem. 111

Next

/
Thumbnails
Contents