Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
94 sét is megengedi, amit Seligsohn is, aki Kruger hasonló álláspontjára is hivatkozik, kifogásol. A 250/903. K.M. számú rendelet 3. pontja szerint utólagos árúbejelentésnek helye nincs és ez alapon a magyar gyakorlat egész helyesen az árúk utólagos kiterjesztését nem engedi meg, még az esetre sem, ha az utólag bejegyezni kért árúk az eredetileg bejelentett árúkkal egyneműek is. (863/902 K.M. határozat. Szász 613. eset.) A határozat az árúnem kiterjesztésének elérésére az újabb lajstromozásra utal. Ez az álláspont minden helyessége mellett lehetőséget nyit olyan visszaélésre, hogy egy verseny cég a bejelentés által nem fedezett árúra kéri időközben a lajstromozást, amire való jogot a törvény 7. §-a egyenesen biztosítja. Ez ellen a lehetőség ellen a hivatkozott törvényszakasz, amely azt a lehetőséget quasi törvényes joggá tenni látszik, szab egy bennrejlő korlátozást, hogy esetleg a miniszter (ma természetesen a szabadalmi bíróság) dönthet [az árúnem azonossága tekintetében és igy az idegen időközi lajstromozást a korábbi (kiegészítést nem kapható) árúnem felsorolás mellett is az előző védjeggyel való összeütközés miatt töröltetheti ; de még erősebb lehetőséget nyújt erre a Tyt. idevonatkoztatása, ha az árúnem bejelentéskori hézagainak az új bejelentésr e való kihasználása tisztességtelen versenynek minősül. Seligsohn az elsőbbség kérdésére nyilvánított aggályát a német gyakorlattal szemben is érvényességhez akarja juttatni. Szerinte ugyanis: „Gleichwie aber ob das PA. Änderungen zugelassen hat, oder nicht, ist die Frage des Prioritätspunktes nach den obigen Grundsätzen selbständig zu untersuchen. Hierbei ist daran festzuhalten, dass nur nebensächliche Änderungen der Zeichendarstellung die Priorität nicht beeinflussen und, dass der Ersatz der angemeldeten Waaren durch andere von Erheblichkeit ist, wenn die letzteren nicht in den ersteren enthalten sind. Eine lange nach der Eintragung des Zeichens erfolgte Erweiterung des Waarenverzeichnisses kann nicht die alte Priorität gemessen“, (55. 1.) A prioritásnak az a kettészakítása a megoldás minden szellemessége ellenére is, aligha törvényszerű, mert szembekerül azzal az állásponttal, amely a magyar védjegyjognak épúgy alapelve, mint a német jognak, hogy egy lajstromozás csak egy védjegyjogot alapíthat* Selig-* -Egy lajstromozás alatt csak egy védjegy lajstromozható.“ K.M. 483/ 903. Szósz 72. eset és 250/903. sz. rendelet 5. §. a.
