Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
80 kinek a kérelmére eszközlendő a feltüntetés, vagy hogy ki rendeli el a jegyzetrovatba történő bevezetést. Sem az „avis prealable,“ sem a védjegy használatától való eltiltás nem olyan természetűek, hogy a védjegytulajdonos sietne a feljegyzés iránti kérelmet előterjeszteni; ha tehát ezek a feljegyzések csak kérelemre eszközöltetnek, nyilván megengedettnek kell tekinteni azt is, hogy a vonatkozó körülményeknek a jegyzetrovatban való feltüntetését az ellenérdekű fél (akinek javára az avis kibocsátása történt, illetne akinek kérelmére a használattól való eltiltás kimondatott) kérelmezhesse. Az extraneus kérelmezési joga azonban nem annyira magától értetődő, hogy ennek kifejezett megengedése rendelettel elmellőzhető lett volna, de így is megengedettnek kell tekintenünk az extraneusnak az ily kérelmezésre való jogát, máskülönben ha egyedül a védjegytulajdonos volna jogosítva a feltüntetés kérelmezésére, ő nyilván csak a reá kedvező feljegyzés feltüntetését kérné és így nyilván elmaradna az olyan hivatalból feljegyzés tárgyát nem képező ténykörülménynek lajstrombeli feltüntetése, amelynek a lajstrombeli feltüntetéséta nagyközönség tájékoztatási érdeke sürgősen követeli. A védjegy leírására vonatkozólag említettük, hogy a leírás benyújtását a hivatkozott rendelet a fél elhatározásától teszi függővé. Megemlítendő azonban, hogy a 93824/1906. sz. kér miniszteri rendelet a kamaráknak azt az utasítást adja, hogy a bejelentő a védjegy miként leendő alkalmazása iránt nyilatkozatra kötelezendő, ha a bemutatott védjegy több oly önálló részből áll, amelyek az árún, vngy csomagolásán különböző helyeken alkalmaztatnak. Ezt a nyilatkozatot a min. rendelet azért tartja szükségesnek, hogy már a védjegy bejelentése alkalmával megbírálandó és eldönthető legyen az a kérdés, vájjon ezen önálló részek együttvéve egy védjegynek tekinthetők-e. A most hivatkozott rendelet utal arra is, hogy a védjegy bejelentett alkalmazási módja — ami egyértelmű a 19751/1933. számú rendeletben „leírás“-sal — a nyilatkozat megtétele esetén a jegyzetrovatban feltüntetendő. Ez a rendeleti intézkedés tehát tételes alapot is szolgáltat a fentebb kifejtett azon álláspontunknak, hogy a leírás a jegyzetrovatban feltüntetendő és csak a feltüntetés körülményessége esetén találtuk alkalmazandónak a leírás tartalmi feltüntetése helyett a leírás létezésére a rovatban való utalást.
