Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése
Második fejezet. A védjegyjog megszerzése. I. Szakasz. A védjegylajstromozás. 1. A védjegyjog a lajstromozás útján szerezhető és lajstromozás nélkül nincs védjegyjog. Az 1890 : II. te. 13. §-a bevezető szavaiban azt rendeli, hogy „A védjegy, melynek kizárólagos használati jogét valaki a maga számára biztosítani óhajtja, azon kereskedelmi és iparkamaránál, melynek területén az illető vállalat létezik, négy példányban bemutatandó.“ Ezek szerint a védjegy mindenkor lajstromozott védjegyet jelent a védjegytörvény szellemében. A francia felfogás a lajstromozásnak nem tulajdonít ilyen nagy fontosságot. Pouillet könyve (Traité de marques de fabrique et de la Concurrence déloyale 6 kiadás 185 lap) idézi az egyik védjegytörvény parlamenti előadójának szavait: Le dépőt est la constatation officielle de cette prise de possesion, la notification au public de ce droit de proprieté ; il ne le eréé pás, il le revéle“. Vagyis : „a lajstromozás csak hivatalos megismertetése a védjegy birtokbavételének, amely azonban nem szüli, csak feltünteti a védjegyjogot." Ami jogászi nyelvünk megszokott kifejezésével : a francia jog szerint a védjegyezés csak declarativ, a magyar jog szerint konstitutiv. A két felfogás — főként ma — mégsem ilyen élesen ellentétes, mint ahogy ezt az eddigiekből következtetni lehetne. A büntetőjogi védelem nyújtása szempontjából a francia felfogás is konstitutiv erővel ruházza fel a lajstromozást — bűn-