Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
<3 6. Egyetlen eset kivétel, amikor a származási hely védjegylajstromozásra alkalmas, amikor a t. i. az illető terület valakinek kizárólagos magántulajdonában van.* Ez esetben ugyanis egyrészt a származási helynek megvan a különböztető ereje s viszont másoknak a használatra jogos igénye nincs — a védjegy tehát nem vonja el a közhasználat elől a megjelölést, mert a magántulajdon alapján idegenek arra a magántulajdonban álló területre a maguk árúinak megjelölésénél nem is hivatkozhatnak. Ugyanezen felfogást tükrözi vissza a K.M. 1273/1909. sz. határozata (Szász 160. eset). 7. A helynév főként nagyobb terület, vidék nevénél az illető terület vállalatai számára esetleg a forgalomban is jó szolgálatokat tehetnek Ld. erre vonatkozólag a regionális védjegyről I. fej. XIV. szakasz 1. pontját. Vili. Szakasz. Az árú előállítási ideje. Az árúnak az előállítás időpontja szerinti megjelölése aránylag ritkább. Kevés is az olyan cikk, amelynek a becsét az előállítási idő emelni tudja (bor). Hogy a törvény az előállítási időt is felsorolja, inkább a grammatikai teljesség, mint a nagy gyakorlati érdek igazolja. Idői megjelölések, amelyek nem az árú előállítására vonatkoznak, kizárva nincsenek, csak úgy, mint a nem származási helyet jelentő helynevek. Nagy—Szarka könyve tudósít arról, hogy pl.: A nagy évszázad, Fin de siécle Exlex belajstromozott védjegyek. IX. Szakasz. Az árú előállítási módja. 1. Az árú előállítási módját jelző szavak (ábrák) ugyancsak nem individuálizálják az egyes árút, distinctiv erejük nincs és ezért tagadja meg az 1895 : XLI. t.c. 1. §-a az ilyen szavaktól is a védjegyképességet. A védjegyképtelen jelzőket a közönség annak ellenére is, hogy védjegyjog az ily jelzőkre nem szerezhető, elég sűrűn veszi alkalmazásba. Az árú előál* Lásd hasonló álláspontot Nagy—Szarka 20. 1. A város magántulajdona alepján nyert bejegyzést a „Karlsbadi só“ és a „Pilseni sör" is.
