Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
41 vény félre nem magyarázható értelme szerint szükséges hozzá az. hogy az illető árúnak előállítási helyét jelölje meg.“ Majd azzal folytatja az indokolást, hogy az „Alba“ szónak a földrajzi megjelölésen kívül számos más értelme is van és a forgalomban, a fogyasztóközönség körében a szónak ezen más értelmezései dominálnak. A K.M. 398/911. sz. határozat (Szász 118. eset) a Fayence szónak crémre, púderre és szappanra történt belajstromozását megengedi, mert a budapesti kereskedelem és iparkamara megállapítása szerint a Fayence szót nem helynévi értelemben használják és a joggyakorlat által elfogadott és következetesen (?) alkalmazott elv alapján a kettős jelentményű szavak közforgalmi jelentményük szerint elbírálandók“. Kiemeli még a döntés helyesen azt is, hogy az ilyen szavak használata nem hat félrevezetőén, éppen mert a közfelfogás nem a helynévi értelmet tulajdonítja az ily szavaknak. De már a 17340/VI./1898. és a 251/1900. sz. határozatok (Szász 142., 143. eset) a Munkácsy szó védjegyképességét megtagadta. Az írásmód itt is világosan utal arra, hogy a szó a festőművészt és nem a községet akarja jelenteni. A joggyakorlat tehát (1. előbb felhozott Szent Anna eseteket is) nem oly következetes, mint azt a minisztérium kategorikus megállapítása vallja. A német gyakorlatnak is szemére veti Seligsohn munkája (79. 1.), hogy nem következetes. A fenti felfogással egyező véleményen van Pinzger—Heinemann könyve is: „Nicht jede Ortsangabe schlechthin ist vom Zeichenschutz ausgeschlossen, sondern nur eine solche, die eine Anwendung auf die besondere Ware als ernsthafte Herkunftsangabe aufgefasst werden kann.“ (75. 1.) Ugyanezen helyes álláspontot vallja Nagy—Szarka : „A novella nem zárja ki az összes helyneveket, csak az előállítási hely neveit.“ (19. 1.) 3. Hogy valamely helynév származási jelzésként fog-e hatni a közönség tudatában, minden esetre összefügg a helynévnek önmagában való és az árúval kapcsolatos ismertségével. Helyes e szempontból a K.M. 66/1906. sz. határozata (Szász 113. eset), amely Cordial Medoc szóvédjegy törlését elrendeli. Medoc Bordeaux vidéki francia község, amely a nagyközönség előtt talán ismeretlen, de a szakkörök előtt, mint gyógyhatású bor származási helye ismeretes. De már helytelen a K.M. 38/1909. sz. határozata, amely Hamzsabég szóvédjegyet, mint származási helymegjelölést törölni rendeli. (Szász 124. eset.) Hamzsabég község létezéséről a nagyközönség nem tud. Szóhangzata után aligha fogja valaki azt gondolni, hogy A
