Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)
Első fejezet. Alapfogalmak
39 külföldiek saját hazai joguk alapján nálunk is oltalmat élveztek szóvédjegyeik számára, mig a belföldiek ettől el voltak zárva. Ennek a visszás helyzetnek megszüntetése érdekében az 1895: XLI. te. a szóvédjegy tilalmát feloldotta, de a feloldással kapcsolatban a szóvédjegy alkalmatlanságának eseteit is szabályozta.* Ezen törvényi rendelkezés szerint csupán oly szavak vannak a lajstromozásból kizárva, amelyek kizárólag az árú előállításánek helyét, idejét és módját, az árú minőségét, rendeltetését, valamint térmennyiség és súlyviszonyait jelzi. Valamennyi itt felsorolt alkalmatlansági oknak forrása, hogy ezeknek a jelzéseknek distinctiv ereje nincs és hogy ezekre a jelzésekre a vállalatoknak szükségük van, ezek használatát tehát a többi vállalat elől egy kizárólagos jog megszerzésével senki el nem vonahtja. Az egyes árúk ár-, mennyiség- és súlyviszonyai alig is adnak súrlódási felületet, de már az árú előállítására, minőségére, rendeltetésére utaló jelzések annál több vitás kérdést vetnek fel. 2. Ki kell emelnünk, hogy valamennyi (az 1895 : XLI. te. 1. §-ában) felsorolt védjegyképtelenségi eset a szavakat nem általános értelmük miatt, hanem az árúval kapcsolatos értelmük miatt zárja ki. A helynév nem mint földrajzi fogalom, alkalmatlan, hanem mert mint földrajzi fogalom, az árú előállítási helyét jelenti, vagy a közönség tudatában az árú előállítási hely képzetét jelentheti, esetleg e képzetet hamisan keltheti. Elvileg a helynév sem volna alkalmatlan a védjegy lajstromozására — de kétségtelen, hogy ha a közönség az árún védjegyként helynevet lát, a hely megjelölést az árún előállítási helye megjelölésének fogja tekinteni. Mennél közelebb esik tehát valamely földrajzi hely az illető árúhoz, a közönség annál gyorsabban fogja származási helyre magyarázni a helynév használatát. Viszont, ha valamely helynév az illető árúval kapcsolatosan a közönség előtt származási helyre utaló értelemmel nem bír, a védjegylajstromozásnak nem lesz akadálya. A helynevekkel kapcsolatban azonban mindvégig fennmarad az a nem indokolatlan aggály, hogy akkor is. ha objektíve valamely helynévnek az illető árúval semmi vonatkozása nincs, a tájékozatlan közönség azt származási helyként foghatja fel, azzal az önmagának tett vallomással, hogy nem is tudtam, hogy ennek a cikknek ez a hazája, vagy — ami V. ö. Adler 163. 1.
