Beck Salamon: Magyar védjegyjog - A "Polgári jog" könyvtára 19. (Budapest, 1934)

Függelék

uir m. kir. Kúria jogerős határozatai alapján a védjegylajstromot köteles a jog­erős határozat értelmében kiigazítani. A szabadalmi bíróság elnöke vagy az általa megbízott szabadalmi bíró a kereskedelmi és iparkamaránál vezetett védjegylajstromot, valamint a ke­reskedelmi és iparkamaráknak a védjegyügyekben való ügykezelését időnkint felülvizsgálja. 23. §. A jelen rendelet alkalmazási körébe eső védjegyügyekben a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a hatásköre megszűnik, ennélfogva mind­azokban az esetekben, amelyekben a hatályban maradt jogszabályok a most említett ügyek tekintetében a kereskedelemügyi miniszterről szóiénak, a sza­badalmi bíróságot, illetőleg a m. kir. Kúriát kell érteni. Változatlanul megmarad azonban a kereskedelemügyi miniszter ha­tásköre az 1890:11. f.-c. 6. §-éban említett jogkör, valamint főfelügyeleti jog­köréből következő intézkedések tekintetében. A jelen rendelet életbelépése napján az ettől eltérő jogszabályok — beleértve a védjegytanácsnak a védjegyügyekben való eljárására vonatkozó jogszabályokat — hetélyukat vesztik. 24. §. Azokat a védjegypereket, amelyek a jelen rendelet életbelépése napján ítélettel befejezve nincsenek, a szabadalmi bírósághoz kell áttenni, amely azokat a jelen rendelet szabályai értelmében foktatja és befejezi. A korábbi perbeli cselekmények és a már felvett bizonyítás joghatályukat meg­tartják. Azokban a perekben, amelyekben a kereskedelemügyi miniszter már ítéletet hozott, a perújítás kérdésében a jelen rendelet nyer alkalmazást. A perújítási keresetet a szabadalmi bíróságnál kell benyújtani. 25. § A jelen rendelet az 1933. évi május hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1933. évi március hó 31-én. 1934 :V. TÖRVÉNYCIKK a külföldi árúk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14 én kelt Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felül­vizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről. 1. §. A külföldi árúk származási helye hamis megjelölésének megaka­dályozása tárgyéban Madridban 1891. évi április hó 14 én kelt. Washington­ban 1911. évi június hó 2-én és Hágában 1925. évi november hó 6-án felül­vizsgált nemzetközi megállapodás az ország törvényei közé iktattatik. 2. §. Az 1. §-ban említett megállapodás hivatalos magyar fordítása a következő : Alulírottak kormányaik szabályszerű meghatalmazásai alapján egyetér­­tőleg a következő szövegben állapodtak meg, amely ez 1891. évi április hó 14-én Madridban kelt és 1911. évi június hó 2-án Washingtonban felülvizs­gált Megállapodás helyébe lép. Első cikk. Minden árút, amely olyan hamis származási megjelöléssel van ellátva, amelyben származási ország vagy hely gyanánt a szerződő or­szágok egyike vagy valamelyiküknek területén lévő hely van közvetlenül vagy közvetve feltüntetve, az említett országok bármelyikébe bevitelekor le kell foglalni. A lefoglalást abban az országban is foganatosítani kell, ahol a hamis származási megjelölést alkalmazták, vagy abban, amelybe az ilyen hamis megjelöléssel ellátott árút bevitték. Ha valamely ország törvényhozása a behozatalkor a lefoglalást nem engedi meg. a beviteli tilalom lép a lefoglalás helyébe. Ha valamely ország törvényhozása az ország belsejében való lefog­lalást nem engedi meg, annak helyébe azok az eljárások és intézkedések lépnek, amelyeket ennek az országnak törvénye hasonló esetben saját állam­polgárainak biztosít. A származási hely hamis megjelölésének büntetését biztosító külön-

Next

/
Thumbnails
Contents